Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
■ %.>ízr Jf a? -;Sl . ./ -Jl* ■■ ’ BSHSfiMlflHi gyarság megtámadta a kunokat és Kuthent felkoncolta. A kunok akkor a Legrégibb krónikásunk Anonymus, IV. Béla névtelen jegyzője, aki a honfoglalás történetét részletesen megírta, nem beszél arról, hogy Kiskunhalas környékén nagyobb ütközetek folytak volna a honfoglaló magyarok és a szláv lakosság között. Tény az, hogy abban az időben a szlávok csak szervezetlen csoportokban éltek az Alföldön és ellenállást nem is fejthettek ki komolyabb ellenféllel szemben. ./• A Duna—Tisza közének meghódítása után a magyarság egy idő múlva a Dunántúlra vonult és csak később kezdte betelepíteni a kiskúnsági buckás területeket. A magyar nép, úgylátszik nem is kedvelte ezt a vidéket, amely lakatlan terület volt abban az időben is, amikor a kúnok a tatárok elől menekülve, beköltöztek az országba. IV. Béla a mai kiskúnsági területeket szánta a jövevényeknek. Ezek azonban nem tudtak beleilleszkedni a már régebben megtelepedett magyar lakosság viszonyaiba, folytatták megszokott nomád életmódjukat, amely nem ismerte az enyém-tied fogalmát. Sokat zúgolódtak emiatt a magyarok és az elégületlenség gyakran vezetett összetűzésre, éppen abban az időben, amikor a legnagyobb összetartásra lett volna szükség a közös ellenséggel szemben. A magyar urak féltékenysége csak fokozódott, amikor IY. Béla király a vitákban legtöbbször a kunoknak adott igazat. Végül is kirobbant az elkeseredés és a fölfegyverkezett mavezérüket, magyarok ellen fordultak és csatlakoztak az éppen akkor betörő tatárokhoz, akikkel versenyt pusztították az országot, majd pedig dél felé fordultak és Bulgáriába menekültek. 1271-ben zajlott le a mohi-pusztai csata, melynek következtében az egész ország hamarosan tatárkézre került és elpusztult. A tatárok kivonulása után IY. Béla a kihalt Duna—Tisza közére ismét kunokat hívott be. Ilyen kun település létesült a mai Halas helyén is, ez vetette meg a jelenlegi város alapját. Nagy pártfogót leltek a kunok IV. László királyban, akinek édesanyja is kun leány volt. A király nem törődött az ország gondjaival, csak a kunok között érezte jól magát, akikkel együtt mulatozott, mialatt az ország javai egyes erőszakos bitorlók martalékává lettek, vagy a kunok dúlták fel. III. Miklós pápa megbízásából Fülöp püspök kezdeményezett új mozgalmat, melynek eredménye volt a „kun törvény“. Ennek értelmében a király esküvel ígéri, hogy országgyűléseket tart és az ott hozott törvényeket szentesíti és megtartja, a kunokat áttériti a keresztény vallásra, majd azt is kimondja, hogy az országban más, mint keresztény, hivatalt nem viselhet. A halasi kunok betelepítéséről az 1269-i szabadalom-levél intézkedik, ez szabályozza a kunok magán- és közjogi viszonyait, előírja kiváltságaikat és kötelességeiket. Későbbi oklevelek bizonysága szerint a kunok települése 7 székre oszlott. Az egyik szék központja Halas volt. A XIV. században is említés történik, több oklevélben, a kunokról, így például Madaras nevével is találkozunk, mely akkor, mint Nagy-Kun-Madaras, szintén a kun székekhez tartozott. Halas községet 1408- ban kelt dokumentum említi, amelyben Zsigmond király rendelkezett egyes birtokügyi kérdésekben. Albert király egyik oklevele 1439-ben már városnak írja Halast, mint Bács-Bodrog vármegye egyik helységét; de 1451- ben ismét a kunsági városok közé számítják Halast, Szerdahelyi György főkapitány oklevelében megemlékezik kun kapitányokról és 12 tanácsosáról, akinek a városban törvénykezési joguk volt. Tőle származik a halasszéki kunok 1451-i kiváltságlevele is. V. László király utasítására 1456-ban, Marczali János somogyzalai főispán és a kunok grófja szabályozza a kunok közigazgatását és törvénykezését. Ez a rendelkezés a kunok két csoportját említi, még pedig az ú. n. r e g a- 1 i s kunokat, akik a király jobbágyai voltak és a k u r i á 1 i s kunokat. Ez a két csoport megegyezett egymással abban, hogy a rendelkezésnek maradéktala-60
