Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
a XVIII, század utolsó évtizedeiben még kisebbségben voltak, mégis kerek 100 évvel előbb építették fel templomukat, mint az evangélikusok: a katholikus templom 1771-ben, az evangélikusoké 1871-ben épült. Közben a község a Grassalkovich-család birtokából báró Sina Simon tulajdonába került, hogy ezután banktulajdonba menjen át: előbb a Belga Banké, majd a bécsi Forgalmi Banké. Ezután Boronkay László és Lukács Antal a főbb földesurai, akik alatt a község gyors fejlődésnek indul. DÄNY. A községházán látható az ú. n. Sebestyén-emlékről a hagyomány azt tartja, hogy egy lófarkhoz kötött és halálra hurcolt Sebestyén nevű magyar emlékét őrzi a tatárjárás idejéből. Sebestyén nem akarta elárulni az elbujdosott lakosság rejtekhelyét és ezért hurcolták halálra a tatárok. Ha írásos bizonyitékaink nincsenek is arról, hogy a tatárjárás idején már lakott hely, egyéb jelek alapján mégis valószinünek látszik, hogy Faluhely nevű dűlőjén állott ezidőtájt a község. Egy századdal később kelt oklevelekben azonban már szerepel a község. 1324- ben Dani, 1463-ban Dán és Wydan néven említik. A XV. század második felében a Perényi-család birtoka. A török hódoltság alatt a község, ha nem is fejlődik tovább, de nem is pusztul el, olyannyira, hogy plébániája 1673-ban is fennáll. A XVIII, század elején a község lakossága új települőkkel szaporodik. Plébániáját, mely a század elején átmenetileg a zsámbéki plébánia egyházi fennhatósága alá tartozott, 1749-ben újjászervezték és ugyanez évben indul meg anyakönyvvezetése is A XVIII, század elején a községet előbb gróf Starhemberg Guidó, majd gróf Grassalkovich Antal birtokában találjuk. A XIX. században a gödöllői uradalom birtokállományába kerül. GÖDÖLLŐ. A község határában felszínre került ásatási leletek gazdagsága arról tanúskodik, hogy már a honfoglaláselőtti időkben is jelentős település lehetett. Első írásos emléke azonban 1835-ből származik, holott bizonyosnak látszik, hogy már Arpádházi királyaink alatt is fennállott. Legrégibb okleveleinkben Gudallew, Guduellen, Gedele, Gedelő néven szerepel a község, melyet egy 1349-ből származó oklevél azonban ismét pusztának tüntet fel. Ekkor Pohárnok Péter tulajdonában volt, mely mint Nagy Lajos adománya jutott kezére. Pohárnok Péter a birtokból unokaöccsének, Pohárnok Györgynek is részt juttatott. Amikor a Pohárnokcsalád kihalt, Zsigmond király feleségének, Ciliéi Borbálának ajándékozta (1405). Majd Borbála királyné kezére került a birtok, melyet aztán Tamási Henrik vett bérbe. De nem sokáig marad felségáruláson ért bérlője kezén: Ulászló király Rozg o n y i Jánosnak adományozza. A Rozgonyi-család 1527-ig ül a birtokban, mely remek fekvésével már ekkor magára vonta a figyelmet. A XVII. században K ü r t h y Vámossy István birtokában találjuk, melyben III. Ferdinánd 1655 március 24-én kelt adománylevelével újból megerősítette, 1723-ban gróf Grassalkovich Antal tulajdonába kerül a hatalmas birtoktest, mely pompaszerető földesura alatt hatalmas átalakuláson megy keresztül. Gödöllő középpontjává az 1744-ben elkészült Grassalkovich kastély vált, hol egymást követték a fényesebbnél-fényesebb ünnepségek. A gróf szívesen tartózkodott pompás kastélyában és minthogy szenvedélyes vadász is volt, aki a környék minden zegétzugát bejárta, a kastély környezetére is nagy gondot fordított. 1751 szeptemberében Mária Terézia királynő is megfordult Gödöllőn, hol Grassalkovich Antal világraszóló pompával fogadta. Erre az alkalomra építtette a gróf a királynő aranyozott vörös márványhálószobáját. 1752-ben épül fel úgy a katholikus. mint a református templom. 1765-ben újabb királyi látogatója akadt Gödöllőnek: Albert lengyel király és felesége, akiknek tiszteletére az ország színe-java felvonult. Gróf Grassalkovich Antal fia. aki ugyancsak Antal volt és akit TI. József hercegi ranarra emelt, csak élete utóján töltötte napjait Gödöllőn, melyre így apja halálával ismét csendes napok virradtak. A herceg inkább Bécsben élt, olyan fényűző életet, hogy költséges kedvteléseire Gödöllőn kívül egész vagyona ráment. Gödöllő a herceg távollétében is tovább fejlődött. 1805-ben, amikor Napoleon hadai Bécs felé közeledtek és a királyi udvar Budára, a királyné és Ferdinánd trónörökös Kassára menekültek, Gödöllő ismét magas vendégeket üdvözölhet falai között: október 30-án Ferdinánd trónörökös és Ludovika főhercegasszony, útjukban Kassa felé egy éjjelt a Grassalkovich-kastélyban töltenek. November 30-án, amikor Bécs már Napoleon kezén volt és a Szent Koronát Munkács várába vitték, a koronázási kincseket is itt őrizték egy éjen át. Munkácsról visszajövet, 1806 március 22-én ismét itt pihentek meg a Szent Koronával. 1809-ben Bécs ismét Napoleon kezébe esik: a királyi család és az udvar újból menekülni kénytelen. Ekkor a királyné anyja, Mária Beatr i x főhercegnő és Miksa főherceg egy hónapot Gödöllőn tölt (május 20-ától június 18-ig). Ez alkalommal Károly Ambrus főherceg, Magyarország hercegprímása és Kármánházy László váci püspök a pünkösdi ünnepeket Gödöllőn töltötték. Június 18-án, amikor Győr eleste után Budáról Egerbe utazott, a királyné is vendége volt egy napig Gödöllőnek. Herceg Grassalkovich Antal 1827-ben bekövetkezett csődje óta haláláig (1841-ig) állandóan Gödöllőn tartózkodott, ami csak hasznára vált az uradalomnak. A herceg azonkívül, hogy birtoka és a község fejlesztését állandóan szem előtt tartotta, névnapján minden évben vendégül látta Gödöllő lakosságát. A herceg halála után özvegye szegényházat alapított, mely ma is fennáll. Gödöllő a szabadságharc mozgalmas hónapjaiban is kiemelkedő szerephez jut. Amikor 1849 februárjában Windischgraetz herceg az osztrák hadakkal a Tisza felé nyomult, itt ütötte fel főhadiszállását. De az isaszegi csata után menekülni kénytelen és Gödöllő április 7-én vérontás nélkül Görgey kezére jut. Honvédeink elé szomorú látvány tárul: a híres gödöllői díszkertet és vadaskertet a császári sereg feldúlta. Kossuth Lajos, aki Görgey v e 1 egy napon vonult be a siralmas állapotban hagyott községbe, innen intézte másnap, április 8-án, húsvét vasárnapján gyújtó szózatát a nemzethez. A kastélyt kórházzá alakították át. Július elején a császári sereg segítségére hívott orosz csapatok főparancsnoka, herceg Paskievich egyik hadosztályát Gödöllőre rendelte, hol a megszálló sereg egyik parancsnoka, Adlerb e r g tábornok azonnal hadisarcot vetett a községre. Eisner János, a község bírája azonban bátor fellépésével megtagadta a hatalmas hadisarc kifizetését és mire egyezkedésre került volna a sor, Paskievich Yácra rendelte a hadosztályt. Grassalkovich hercegné halála után gróf Héderváry V i c ţ a y Károly birtokába került az uradalom, mely azonban 1851-13
