Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
ben ismét gazdát cserél: báró S i n a György veszi meg. Fia, báró S i n a Simon nem sokat törődik Gödöllővel: csak egyszer jár Gödöllőn, 1857-ben, amikor I. F erenc József körutat tett Magyarországon. 1864-ben a Belga Bank tulajdonába megy át az uradalom, mely végül 1867 március 22-én 1,870.000 forintért a magyar királyi kincstár birtokába kerül. 1867 március 31-én látogatta meg először I. Ferenc Józ se f az uradalmat. Szeptemberben már az egész udvar Gödöllő vendége. Mi sem természetesebb, hogy a község ezután gyors fejlődésnek indul. E tekintetben különösen Beniczky Ferencet, a koronau radalom jószágkormányzóját illeti sok elismerés. A mult század hetvenes éveiben egymást követik itt a fényes udvari és megyei ünnepségek. Lövőházának felavatása, mely az uralkodócsalád jelenlétében történt, országos esemény. Itt nevelkedik a „gödöllői királykisasszony“, Y a- 1 é r i a főhercegnő, aki felnőtt korában is szívesen tartózkodik Gödöllőn. 1878-ban a királyi család ismét itt van, 1879-ben az uralkodó innen intézi hadparancsát a Boszniát megszálló csapatokhoz, 1881-ben Rudolf trónörökös és neje a görgényi vadászatokról viszatérve itt találkozik ismét a királyi párral. Valéria főhercegnő férjhezmenetele után ritkulnak Gödöllő királyi látogatásai. 1894-ben a tragikus véget ért Sándor szerb királyt itt látta vendégül vadászatra a királyi pár. 1895 őszén ismét itt tartózkodik a király. Erzsébet királyné 1897 októberében élvezte utoljára szeretett Gödöllő magyarjai hódolatát. Amikor a szerencsétlen sorsú királynő emlékére Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszterünk kezdeményezésére országszerte megindult az .emlékligetek ültetése, Gödöllő volt az első, mely kegyeletét lerótta. Az Erzsébet-park munkálatai közvetlenül a királyné megrendítő lialála után megindulnak. 1901-ben Erzsébet királynénak már szobra is áll a park hatalmas sziklacsoportja előtt. Leleplezése a király jelenlétében történt. IV. Károly, aki már trónörökös korában is többször megfordult Gödöllőn, ugyancsak szívesen tartózkodott a királyi család itteni rezidenciájában. A világháborút lezáró forradalom is itt érte. Innen menekült aztán 1918 október Bl-én a hajnali órákban Bécsbe. A szomorú emlékű tanácsköztársaság alatt sötétmultú elemeknek adott hajlékot a királyok fényes kastélya. Szerencsére nem sok kárt tehettek benne, mert az ország csakhamar felszabadult a vörös uralom lidércnyomása alól. De Gödöllőnek is el kellett viselnie előbb az oláh megszállást, melynek során Károly román trónörökös is megragadta az alkalmat a királyi kastély meglátogatására. A megszálló csapatok tisztjei ekkor bált rendeztek jövendő uralkodójuk tiszteletére. A táncestre Gödöllő úri társasága is meghívást kapott, de egyetlen magyar sem akadt, aki ezt a nem is kétes megtiszteltetést elfogadta volna: a nagy garral előkészített ünnepség teljes részvétlenségbe fulladt. A nemzeti megújhodással újból szép napok virradtak Gödöllőre. Horthy Miklós kormányzósága nemcsak az országnak, hanem Gödöllőnek is visszaadta súlyát és fényét. Kormányzónk és családja újból feltámasztotta a nemes gödöllői hagyományokat. 1937 nyarán, amikor III. Victor Emanuel, az olasz birodalom császára és felesége, valamint leánya az ország forró ünneplésétől kísérve meglátogatta hazánkat és kormányzónkat, a kiráyi vendégek Gödöllőt is megtisztelték látogatásukkal. Gödöllőhöz tartozik M áriabe s n y ő. A XIV. század második felében Horváthi Iván birtoka. Gazdája hűtlensége miatt Zsiginond király 1387-ben 11 sv a i Leuszták, a későbbi nádornak adományozta. A török hódoltság itt is csak pusztulást hagy maga után. 1726-ban Gödöllővel együtt, melyhez már előbb hozzácsatolják gróf Grassalkovich Antal tulajdonába megy át. A gróf vallásos felesége 1759-61- ben Besnyő hajdani, elpusztult templomának helyén kápolnát és kolostort emeltetett. Búcsújáróhellyé egy azóta üvegbúra alatt őrzött Mária-szobor tette, mely a templomromok közül csodás épségben került elő. A búcsújárók egyre növekvő számára való tekintettel úgy a kápolnát, mint a zárdát 1769—71-ben kibővítették. A kolostornak F e s s 1 e r Ignác, a kiváló történész is lakója volt. A templom alá temetkezett a Graşii o v i c h-család, melynek összes tagjai itt nyugszanak. A templom és a zárda megépülésének 1863 szeptember 5—8-án tartott százesztendős évfordulóját 50.000 ember búcsúkörmenetével ünnepelték meg. ISASZEG. Középkori okleveleinkben számos alakban szerepel neve: Irsvaszeg, Ilsvaszeg, Irswazegh, Irsazeg, Irswazeg, Ilswazegh. 1259-ben itt győzte le IV. Béla fia, István a kettejük között támadt versengés miatt ellene vonult Henriket, aki IV. Béla nádora volt. 1430-ban a Rozgonyiak kezén találjuk a községet, mely Zsigmond király zálogaként került kezükre. 1490-ben a Rozgonyiak zálogosítják el. Új földesura a széplaki Botka-család. A község katholikus temploma ezidőtájt épül. Isaszeg, mely a XVI. század elején már népes helység, a török hódoltság idején teljesen elpusztult. A török kitakarodása utáni évtizedekben Verlain császári tábornok kezén van a birtok. Német családokkal telepítik be. 1734-ben Verlain utódai eladják gróf Grassalkovich Antalnak. Ez évben indul a plébánia anyakönyvvezetése is. 1849 április 6-án a község határában Görgey Arthur döntő győzelmet aratott a herceg Windischgrütz személyes vezérlete alatt álló osztrák hadak fölött. A fényes magyar győzelem emlékét honvédszobor hirdeti. KEREPES. A község minden valószínűség szerint már a XVI. században fennállott. Református egyházáról az 1626—29. évekből okleveles adataink vannak. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a község hat adóköteles házzal szerepel. A török megszállás utolsó évtizedeiben teljesen elnéptelenedik: az 1690. évi összeírásban az elhagyott községek sorában találjuk. A szatmári békekötés után ismét gyorsan benépesül, úgyhogy Bél Mátyás 1737-ben a jelentékeny lakosságú községek között említi. Ezidőtájt megy át gróf Grassalkovich Antal birtokába, a hozzátartozó néhány puszval együtt. KISTARCSA. A XVIII, század elején végrehajtott összeírás még pusztaként emlitik. Ekkor Szadához tartozott. Az 1715. évi összeírásban Kis- Tarcsa, az 1720. évben Puszta- Tarcsa néven szerepel. 1848-ig a váci püspökség birtokában találjuk és ezidőszerint is a püspökség a legfőbb birtokosa. MOGYORÓD. Már az első Árpádházi királyaink alatt fennállt. Határában, a mogyoródi völgyben folyt le az a véres ütközet, amelyben Géza herceg és testvére, László úgy szétverte Salamon király hadait, hogy a király csak futással tudta megmenteni életét. A község bencés apátságát Szent László királyunk 14
