Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
PESTVÁRMEGYE FÖLDTANI VISZONYAI írta: SZALAI TIBOR dr. egyetemi magántanár. Az, amit az életben magunkénak, igazi környezetünknek nevezhetünk, parányi a nagy egészhez képest. Ezért törekszünk elsősorban a kicsiny rész megismerésére. Közelebb áll szívünkhöz a megszokott kert, falunk határában a hegy oldalához simuló erdő, melynek fáit gyermekkorunk óta ismerjük, vagy a végtelenbe vesző róna apró tavacskáival, szegényes növényzetével. Ennek a földnek hegyeit, síkjait, növényzetét, állatvilágát és emberi kultúráját tanulmányozzuk először akár öntudatlanul ifjú korunk ösztönszerű érdeklődésével, vagy később tudatosan kutató elmélyedéssel. Eleinte nem gondolunk arra, hogy kutatásaink messze fognak vezetni. A szülőföld szűk határán túl összefügg az országgal, s az országon túl belekapcsolódik egy világrész, sőt az egész Föld érdekkörébe. A Föld minden része szervesen kapcsolódik egymáshoz s igaz képet csak úgy nyerhetünk, ha a részt az egész keretében nézzük. Pest megye területe földtanilag a Föld legfiatalabb hegyrendszerébe, az alpesi hegyrendszerbe illeszkedik. Az Alpok hatalmas szalagként húzódnak az eurázsiai szárazföld déli részén s hozzájuk tartoznak a Csendes Óceánt szegélyező hegyláncok, így Ausztrália, Kelet-Ázsia hegyei, valamint Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidékén húzódó hegyvonulatok. Az egekbe törő láncok merev földrögöket ölelnek körül. Helyenként hatalmas íveket írnak le. így öleli körül a Kárpátok íve hazánkat, melynek középső területét az előbb említett ősi merev rög alkotja. (1. ábra.) Földünket egyrészt merev táblák s a hozzájuk hasonló szerkezetű, belőlük levált közbenső tömegek, másrészt plasztikus övék építik fel. Ilyen merev tábla az eurázsiai kontinens magva, valamint a vele szemben álló Afrika legnagyobb része, melyhez egykor India és Ausztrália kapcsolódtak, s így az Eurázsiai kontinenssel szembenálló hatalmas déli kontinenst alkottak. Ezt Gondwanának nevezzük. A merev táblák észak-déli irányú ingaszerű mozgást végeznek a Föld forgó mozgása folytán. így közeledik, majd távolodik Eurázsia és Gondwana örökös ritmusban. Közelednek egymás-Pestvármegye Adattára. I. rész. hoz, amikor is a köztük levő plasztikus övét összenyomják, az üledékeket kiemelik a tengerből, kialakulnak a hegységek, majd távolodnak, ilyenkor a plasztikus öv kitágul, a Föld kérge e helyen megvékonyodik s lesülyed. Medence alakul ki, hova tengervíz nyomul. így jön létre a tengerbarázda, a hegység szülöanyja. A tengerbe ugyanis évmilliók során üledékek végtelen mennyisége hal-Fiatal lánchegységeink által közbezárt tömegek. M = magyar közbenső tömeg. D = dunántúli küszöb. mozódik fel, magába temetve a tengereknek pusztuló, változó és újjászülető életvilágát. Mindaddig, míg a tengerbarázda partjait alkotó merev táblák meg nem kezdik közeledő mozgásukat, az üledékek helyzetében sem áll elő változás. A tengerbarázdából szigetekként emelkednek ki a merev táblákból levált részek, a közbenső tömegek. Hiányzik tehát itt a tengerből kivált üledékek szakadatlan sora, mert csak időnként árasztja el a tenger e területeket. Ügy a fő, mint a melléktengerbarázdából kialakult hegység részben a feltornyosult üledékekből, részben vulkáni anyagokból áll. Amikor kiemelkedik a hegység, de már korábban is élénk vulkáni tevékenység indul meg. A tengerbarázda kialakulásának idején bázikus, ú. n. zöld kőzetek, a hegység kialakulásakor pedig savanyú kőzetek pl. gránit, diorit, andezit keletkeznek. A vulkáni termékek közt gyakori a tufa, a vulkáni hamú. A kialakult hegység sem változatlan tömeg. A természetben minden válto-2 — 17 — 1003« 2, fi. , ■! /
