Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai

zik, mozog. Á hegyek, eltekintve ritka kivételek­től, amilyenek a vulkáni kitörések vagy a föld­­csúszamlások, igen lassan mozognak. A geológus azonban kimutatja e lassú mozgásokat és osztá­lyozza őket. A Föld felülete lassú mozgás foly­tán meggyűrődhetik s redők jönnek létre, egyes földterületek elválhatnak egymástól s elcsúsznak egymás mellett, ami létrehozza a vetődéseket. A mozgás első nyomai a repedések, a hasadékok, melyek eleinte oly finomak, hogy alig vehetők cszre s csak idő kérdése, hogy a hajszál finom repedésből mikor keletkezik feneketlen szakadék. Lássuk tehát annak a földnek történetét, melyen Pest megye fekszik.* A magyar közbenső tömeg már a Föld ókorában kialakult, már ekkor hegyláncok ölelték körül. Ezek a hegyek még a Föld középkorának kezdete táján elpusztultak és újabb tengerbarázda kialakulásával a Föld közép­korának elején megindul az alpesi hegységképző­dés bevezető szakasza. A magyar közbenső tömeg ekkor nem volt egységes. Megrepedezett testét melléktengerbarázdák hasították át. A Föld közép­korában a kréta korszak elején megindul az Alpesi hegyek kialakulása. Kiemelkedik a közbenső tömeg körül a krétában a Kárpátok koszorúja, míg a sekélyebb tengerágakból kiemelkedik a Bakony, Vértes, Gerecse, Buda-Pilis hg. stb. A közbenső tömeg eközben hol tenger alá süllyed, hol szá­razulattá válik. Pest megye északi részét melléktengerbaráz­­dából kiemelkedett hegységek foglalják el, terü­letének többi része közbenső tömeg jellegzetes képét mutatja; síkság. A Föld középkorától kezdve, amint említet­tük, többször elárasztotta területünket a tenger s üledékeket hagyott hátra. Tárgyaljuk ezeket időrendben. FÖLDTANI KÖZÉPKOR. Triász. A földtani középkor alsó részét triásznak ne­vezzük. A terület felépítésében résztvevő és a fel­színen is tanulmányozható legidősebb képződmény a középső triász tengerébe rakódott le. A tenger, mely ekkor fővárosunk vidékét borította DNy felől nyomult e területre. (2. ábra.) Ez a tenger DNy felé folytatódott a mai Ivancica hegység területén keresztül a déli Steini és Juli alpok alatt az ú. n. pseudogaithali faciesben. Másik ága pedig az északi Steini és Juli alpokon keresztül Tofanaig követhető. * Az összegező szemléletre való törekvés arra kény­szerít, hogy megyénk területén kívül fekvő helységek neveit is itt-ott megemlítsem, mert csak így tudok megyénk fejlődés­­menetéről egységes képet adni. Az alsó triász tenger üledékeit megtaláljuk a Bakony, Vértes, a középső triász üledékeit a Bakony, Budai hegység, a felső triász üledékeit a Bakony, Börzsönyhegység területén. Az üledékek ilyetén el­rendeződéséből arra következtethetünk, hogy ez a Pest vármegye földtani térképe. Lóczy L. és Papp K. Magyarország földtani térképe (1922) nyomán Treitz P. és mások adatainak fel­­használásával. a folyók alluviállis hordaléka, tőzeg és szikes talaj, futóhomok, lösz. durva homok, folyami kavics, durva kavics, szarmata. andezit, dacit és tufáik, alsó és középső miocén (mediterrán), oligocén. eocén, triász. középkori és eocén tengerek előnyomu­­lási iránya. oligocén miocén tengerek előnyomulási iránya. pannon-pontusi tengerek előnyomulási iránya. □ Ea3 :__I | A A a) SA A 1 í> 18

Next

/
Thumbnails
Contents