Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Budapest környéke települései és megoldandó kérdései

eset, amikor ugyanannál a munkaadónál ötvennél több egy községbeli munkás dolgozik, mely esetben a kereseti adót annak a községnek, vagy városnak a pénztárába kell megfizetni, ahol a dolgozó munkások laknak.

Nem kívánunk bővebben foglalkozni ennek a törvénynek a súlyos következményeivel, csak azt jegyezzük meg, hogy a kereseti adónak ily módon való befizetése által Pestkörnyék közületeit évente nagy összegű veszteségek érik. Nem vitás, hogy a kereseti adót igazság szerint a munkásnak abban a közületben kellene fizetnie, ahol él. Hiszen ott kell vízvezetéket, csatornákat és utakat építeni, gyermekeit tanítani, ott kell közbiztonságáról gondoskodni, az ínségellátásban részesíteni, ha munkanélkülivé válik. A pestkörnyéki közületek pedig ezeket a feladatokat épp azért nem tudják

végrehajtani, mert a kereseti adók kiesése folytán hiányzik arra a pénzügyi fedezetük.

Nagyobb vonásokban próbáltuk vázolni Pestkörnyék fejlődését s azokat az „öv-városi“ problémákat, amelyek nálunk is jelentkeznek. Az „öv-városok“ mindenütt a világon — Magyarországon is — proletárvárosok és munkástelepülések szoktak lenni. Az ilyen munkástömegek a legtöbb helyen könnyen martalékul szoktak esni a baloldali izgatásoknak. Hazánkban — s ezt örvendetes tényként kell leszegezni, — már az elmúlt választás alkalmával is többségbe kerültek a jobboldali pártok.

Pestkörnyék többszázezres lakosságának jövőbeni életlehetőségei, a pestkörnyéki települések további fejlődése csak akkor javulhat meg, illetve haladhat tovább, ha a fentebb vázolt problémákon keresztül a főváros több megértést mutat.

Budafok. Szent István-tér az Országzászlóval.

147

r * '

10*