Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Imrényi-Szabó Imre: Pestvármegye építészeti emlékei
—►•4 PESTVÁRMEGYE ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI írta: IMRÉNYI-SZABÓ IMRE oki. építészmérnök. Örvendetes kutatómunka indult az utolsó esztendőkben, hogy a magyar vidéki építészet helyi hagyományait feltárja. Ebbe a munkába belekapcsolódva Pestvármegye falvainak építészeti emlékeiről óhajtok itt rövid ismertetést adni. Pestvármegye építészetének a múltban gyökerező ősi hagyományai vannak. Bár a törökdulás viharaiban a régebbi építmények majdnem teljesen megsemmisültek, a fennmaradt néhány épületből is megállapítható, hogy milyen nemes és magasrendű építészeti kultúra lehetett itt az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak alatt. A román kor építészetének fejlett voltára például szolgálnak a zsámbéki és ócsai templomok maradványai. Elsőrendű mesterek keze munkáját dicsérik. A gót stíluskorszak leginkább épségben fennmaradt példáját a vármegye területén a ráckevei görögkeleti-templom szolgáltatja. Fejlett gótikára valló alapfalazatokat rejtenek magukba Kalocsa, Félegyháza, Kecskemét, Tököl, Vác, Nagykőrös templomai. A renaissance korból csak kisebb épülettöredékek maradtak fenn, amelyek azonban a megmunkálás tökéletessége szempontjából a legkiválóbb korabeli emlékekkel egyenrangúnak mondhatók. A török által elpusztított községek helyén számtalan régi templom és monostor alapjait őrzi a föld. Ezeket hívják ma az ú. n. pusztatemplomoknak. Hajdan virágzó község középpontjában állottak. Részletes feltárásuk még sok támpontot nyújthat a vármegye területén egykor virágzott építkezések fejlett voltára nézve. (I. 1. és 2. kép.) A törökdulás pusztításai után csak a XVIII, században indul meg Pestmegyében jelentősebb építészeti tevékenység. Miután e kornak a barokk stíluskorszaknak a vármegye területén lévő nagyobb alkotásai (pl. a gödöllői, aszódi, nagytétényi és ráckevei kastélyok) a nagyközönség előtt jórészt ismeretesek, gyűjtésem képanyagával néhány szerényebb méretű, de még kellően sehol sem ismertetett épületrészlettel kívánom csupán e korszak építészeti formáit jellemezni. (I. 3., 4., 5. és 6. kép.) Fontosnak tartom ezen szerényebb építészeti alkotások bemutatását azért is, mert ezek voltak az első építmények, melyek a vármegye művelődési központjaitól távol eső falvaiban épült kúriák, közép és kisnemesi lakóházak építkezésein keresztül döntően befolyásolták a falusi lakóházak formáinak és szerkezetének kialakítását. (I. 7. és 8. kép.) Bár tagadhatatlan, hogy a magyar parasztház alaprajzi elrendezése még az ázsiai eredetre vezethető vissza, (a magyar parasztház ősi alaprajzi beosztása teljesen megegyezik a kínai lakóház alaprajzi beosztásával. Még az elnevezés is megegyező, mivel a kínai földműves lakóházat Kislak-nak hívják.) építészeti formáinak kialakításánál mégis helyi nemesi, illetve középbirtokos udvarházak leegyszerűsített építészeti stílusa érvényesült. Még a szakemberek előtt is ösmeretlcn, hogy a vármegyének eddig építészeti szempontból figyelemre sem méltatott falvaiban — a legutóbbi évek elszomorítóan zagyva és felháborítóan ízléstelen épületei között — milyen szép, harmonikus és igazán úri külsejű, nemesi udvarházak, kúriák, urilakok, gazda és parasztházak húzódnak meg rendszerint már lebontva vagy modernizálásra ítélve. Igen sok közülük valóságos kis remekmű, kiváló példa annak bizonyítására, hogy a régi vidéki magyar építőmesterek a rendelkezésükre álló silány anyagok és szerény lehetőségek ellenére is mennyi ízléssel és nemességgel dolgoztak. Csak sorra kell venni a kevésbé jelentősnek Ígérkező épületeket, be kell tekinteni az elhagyott udvarokba, fel kell keresnünk a távoleső mellék utcákat, vagy épen a falu határában meg— 148 — *
