Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Pohl Sándor: Ujpest gyárváros kialakulása és fejlődése
ÚJPEST GYARVAROS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Közzétette: Dr. POHL SÁNDOR, Újpest m. város polgármestere. A 70.000 lakosú Újpest megyei város a Székesfőváros után Magyarország egyik legjelentősebb ipari, különösen gyáripari városa. Újpest megyei város kiterjedési területe 3.572 hold, melyből a jelenleg már beépített terület kb. 1.200 kát. hold. A város a Duna baloldalán, Budapest Székesfőváros, Rákospalota megyei város és Dunakeszi község által határolt, legnagyobbrészt sík területen fekszik. Kedvező fekvése, a fővároshoz való közelsége, kitűnő közlekedési összeköttetése, úgy a fővárossal, mint a környező városokkal, valamint községekkel nagyban elősegítették a város fejlődését. Ha Újpest múltját keressük, kitűnik, hogy kb. 100 év telt el azóta, amióta ennek a városnak alapját a terméketlen futó homokbuckákra lerakták. Ezen a területen 1830-ban mindössze három ház állott, melyek a gróf Károlyi-uradalom káposztásmegyeri pusztájához tartoztak. Ebből a három házból kettőt már régen lebontottak, ma már csak a „Megyeri csárdádnak nevezett vendéglő áll fenn. Száz év egy város életében nem nagy idő, s íme a terméketlen futó homokbuckák helyén hazánk egyik legnépesebb, berendezkedéseiben pedig a legfejlettebb ipari és kereskedelmi városa áll. Ennek az amerikai módon történt fejlődésnek alapját nagykárolyi gróf Károlyi István vetette meg akkor, amidőn a fóti uradalmához tartozó megyeri pusztából a váci országúitól keletfelé emelkedő dombot, tehát a jelenlegi Attila-, gróf Károlyi-, Yáczi- és Fóti-utcák által határolt területet az 1830. esztendőben szőlőültetés céljából kihasította és azt „árenda“ díjfizetése és karbantartási kötelezettsége mellett vállalkozók kezelésébe adta, azzal a feltétellel, hogy ezen határidő lejárta után (32 év) a felek új szerződést köthetnek, vagy pedig a szőlőket az uradalom becsáron visszaváltja. A szőlőbirtokosok közül a legtöbb részt a Budafokról Újpestre származott Mildenberger Márton, az 1831. évben megalakult Hegyközség első bírája bérelte, s ő volt az első, aki az akkori pesti Határcsárda mellett, vagyis a mai Yáczi-uti villamosforgalmi telep tőszomszédságában, a jelenlegi Váczi-, Szent Gellért-, Lőwy- és Bocskay-utcák által határolt részén, az 1831. évben kapott engedély folytán a mai Újpest területén az első házat megépítette, s azt az 1832. évben használatba is vette. A település nem úgy indult, ahogy azt a nagyszerű városfejlődés bizonyította, mert hiszen a város alapítói egyszerű szőlőmüvelők voltak. De a mag el volt vetve és a további fejlődéshez nem kellett más, mint az alapító gróf nyugati kultúrát ismerő tudása és az a nemesszívüsége, amely az 1840. évben kiadott települési szerződésben megnyilatkozott. Ennek a települési szerződésnek legfontosabb pontjai szerint: 1. minden települő 300 négyszögölnyi telket kap csekély bérfizetés ellenében, ahol ... „minden megtelepülő házzal bíró lakósok mindenféle gyárakat szabadon állíthatnak és akárminemü kézimesterséget, vagy kereskedést a hazai törvények korlátái közt szabadon folytathatnak. 2. A káposztásmegyeri Dunaparton az uraság által kimutatandó helyen való kikötő minden lakó által szabadon és közösen használtathatik, úgy mindazonáltal, hogy a Duna hajókázás és ezzel egybekötött hajóvontatás akadályozva ne legyen. 3. Köteleztetik minden megtelepülő, hogy a gyárak, mesterségek és kereskedés minél előbb virágozhassanak, a megtelepedni kívánóknak előre is alá kell vetni magukat azon szabálynak, melynélfogva maguk között sem céheket formálni, sem az ipart megszorító, kirekesztő kiváltságos leveleket szerezni nem fognak, hanem mindnyájan ugyanazon egy jussal élhessenek.“ Nem kell nagy szakértelem és búvárkodás ahhoz, hogy e szerződési pontokban felismerhessük azokat a feltételeket, melyek elsősorban — a település helyzeti 139
