Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Pohl Sándor: Ujpest gyárváros kialakulása és fejlődése
előnyeit eltekintve — kizáróan meghatározták a település fejlődési irányát. A XIX. században az ipar szervezete még a céhrendszer volt, amely a géptecnika megteremtéséig meg is felelt a követelményeknek, mert hiszen a különböző céhek nemcsak az iparcikkek jóságára, kiválóságára törekedtek, hanem egyúttal szabályozták az ipart tanulni akarók számát és a termelésben való elhelyezkedést. Bár a céhrendszer nehéz mozgékonysága folytán lassú gazdasági fejlődést adott, de minden esetre biztosított egy konzervatív gazdasági és társadalmi egyensúlyt. Újpest. Reálgimnázium. A géptechnika megteremtésével a céhrendszer teljesen, a kézműipar pedig nagyrészben halálra volt ítélve. A fejlettebb és tökéletesebb termelési eszközök a nagyipari vállalatokat szólítják életre, mellyel szemben a kézieszközökkel dolgozó kisipar versenyképtelenné válik. A gyáripar fejlődésének jelszava a szabadság, mozgatóereje a tőke, szelleme pedig a vállalkozás. Az alapító gróf nagy szelleme Újpest fejlődése céljából minden kötöttséget kizárt. Hogy mi lett az eredménye a gróf elgondolásának, már 1840-ben mutatkozik, amikor az akkori összeírás szerint az alig pár év előtt alapított szőlőtelep lakosainak zöme iparos, számszerint 82. Ez a hatalmas fejlődést Ígérő irányvonal a szabadságharc és az azt követő években egészen a kiegyezés utánig — sajnos — törést szenvedett. Az első nyom, amely már jelentékeny gyáriparról tanúskodik, az 1867-ben szerkesztett képviselőtestületi felirat. Természetesen ebben az időben még hatalmas gyártelepekről nem beszélhetünk, de megtaláljuk már Újpest egyik legrégibb és legjelentékenyebb ipartelepének ősét, a Wolfner Gyula és társa bőr- és hadfelszerelési gyárat. De más ipartelep is van már Újpesten ebben az időben, egy szeszgyár és egy famegmunkálótelep. A kiegyezést követő évek aranykora, majd az ipartörvény és az adókedvezményeket előmozdító kormányintézkedések nyitják meg a gyáripari település és fejlődés igazi útját. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy a gyárak újpesti településében a néhai elöljárók bölcs előrelátásának is nagy része volt, akik mindenféle kedvezménnyel és kitűnő igazgatással vonzották Újpestre a gyárosokat. A céltudatos vezetés és községfejlesztés eredménye, hogy az elmúlt század végén Újpesten már 15 jelentős gyárvállalat van és a lakosság száma közel 40.000 lélek. A gyáripari fejlődés legvirágzóbb szakasza 1900-tól 1910-ig következett be, amikoris a jelentős vállalatok száma már 41 volt. A világháború idején iparvállalataink legtöbbje hadiérdekeket szolgál, úgy, hogy ebben az időben úgy az anyagi forgalom, mint a gyáripari alkalmazottak száma a legnagyobb volt. Sajnos ez a mesterséges fejlődés súlyos nyomokat hagyott a dekonjunktúra idején gyáriparunkon, úgy hogy számtalan iparvállalat kénytelen volt beszüntetni, vagy legalább is lényegesen csökkenteni működését. A dekonjunktúra első nehézségeit azonban lassan enyhítette a hadicikkek elkészítésére berendezett gyáraknak gyors átalakulása olyan üzemekké, melyek békebeli szükségleteket szolgáltak, vagy pedig a behozatali nehézségek folytán olyan cikkeket kezdtek gyártani, melyek iránt kereslet mutatkozott. Így a huszas években erősen fellendült a textilszakma, bútoripar, bőripar, papíripar, majd később az üvegipar. Ma már a sok gazdasági nehézség ellenére is ott tartunk, hogy a jelentősebb gyárvállalatok száma 95 és az azokban foglalkoztatott alkalmazottak száma kb. 12—15.0000 fő között mozog. Legjelentősebb iparvállalataink a következők: 1. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági K.-t., ahol izzólámpákat és hozzávaló alkatrészeket gyártanak. A vállalat nemcsak Újpesten és nemcsak országos viszonylatban, de világviszonylatban is egyike a legjelentősebbeknek, egyrészt nagyságánál, kitűnő munkás szociális intézményei, másrészt hatalmas exportja és vezetőjének a világpiacon elfoglalt irányító szerepe folytán. 2. Magyar Pamutipar R.-t., mely éjjel-nappal folytatott üzeme folytán többezer munkásnak ad megélhetést. Különböző' textilárukat készít, ma már olyan modern felszereléssel rendelkezik, hogy egyes árúival versenyképes a világpiacon is. 3. Wolfner Gyula és Társa bőr- és hadfelszerelések gyára R.-t., készít mindenféle ipari célokra szolgáló bőrt, hadfelszerelési cikkeket, gépszíjat, cipőt és gumiárut. 4. Pannónia Báránybőrnemesítő és Prémkereskedelmi R.-t., a báránybőrök nemesítésével elsőrendű nevet vívott ki magának és Európa-szerte igen jelentős exporttal rendelkezik. 5. Angol-Magyar Cérnagyár. 6. Mauthner Testvérek Bőrgyára. 7. Pollack Hermann és Fiai Textilgyára. 8. Chinoin-féle Gyógyszer- és Vegyészetigyár R.-t. 9. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 10. Leiner Testvérek enyvgyára. 140
