Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Faragó Ede: Pestvármegye népművelése
8 óra szabás-varrás gyakorlat, 8 óra főzési gyakorlat. (24. és 25. sz. képek.) A régi tanfolyammal szemben ez a női tanfolyam is előnyt jelentett abban, hogy a hallgatók egész napon át együtt voltak, maga a hely a jobb együttműködés és lelki összekapcsolódás lehetőségeit adta. A fent említett előadásokon kívül lelki vonatkozású megbeszélések is voltak. (26. sz. kép.) A faluval eleven kapcsolatot tartott fenn ez a tanfolyam is és egy alkalommal nyilvános tábortüzet rendezett. Itt is megerősítést nyert az a tény, hogy a tábortüzet milyen kiválóan fel lehet használni a nép érdeklődésének felkeltésére és a falu és város, illetve az értelmiség és a földmivesség közötti lelki összhang megteremtésére. A női tanfolyam hallgatói reggel torna és fegyelmező gyakorlaton is résztvettek és a legnagyobb fegyelmet tartották. Tábortüzek rendezése. Magyar népünk faji eredete, vallása, sokrétű társadalmi osztódása, politikai felfogása, egyesületi élete, stb. miatt túlságosan sokfelé tagozódik, aminek súlyos hátrányai a népművelési munkában erősen érezhetők és észlelhetők. Viszont a népművelési munkában nyílik — tapasztalatunk szerint — a legtöbb lehetőség a lelki összhang megteremtésére, a közös magyar sorsra és történelemre emlékeztetés és a magyar öntudatra ébresztés által. (27. sz. kép.) A tábortűz a legkiválóbb alkalom az együttérzés, összetartás, testvéri szeretet ápolására. A jól vezetett tábortűz után lélekben megnyugodva, igaz magyar együttérzéssel távoznak el hajlékukba azok is, akik legtöbbször szembeálltak egymással. Ezen értékei miatt vezettük be Pestvármegye népművelési munkájába a tábortüzek rendezését, amelyről még csak mint kezdődő új munkáról lehet megemlékezni. A tábortűz a magyar ember leikéhez közel áll, mert abból született. Rendezésének nincsenek súlyos feltételei, csupán a jó idő, egy kis tüzelőanyag és egy tábortűzvezető. A tábortűz veztése némi felkészültséget igényel. A tábortűz rövid jelenetek, magyar táncok, tréfás és komoly tárgyú, rövid 10 perces előadások megtartására is alkalmas, a magyar öntudat ápolására való alkalom. Egy-egy gondolat köré is csoportosítható annak többi száma. A családnak, a történelem nagyjai emlékének, vagy egy történelmi korszaknak is lehet szentelni egy-egy tábortüzet. A tábortűz különösen a falvak és tanyák népe szabad és pihenő idejének kiváló felhasználása, — a nyári nagy munkaidőben is — különösen a nyárvégi és őszeleji szép estéken. A tábortűz a nemes szórakozásnak, kedélyképzésnek, jellemnevelésnek is kiváló alkalma. A tapasztalat igazolja, hogy kisforgalmú vidéki városok nagy terein, vagy a város határában, sporttereken is nagy sikerrel rendezhetők tábortüzek. (28. sz. kép.) A népművelés munkásai. Néhány évvel ezelőtt a népművelési előadásokat díjazták. Volt idő, amikor az előadások megtartásáért figyelemreméltó előadási díjat adott a népművelés. Ezekben az időkben a népművelési munkára fordítható költségvetési összeg sokszorosan felülmúlta a ma rendelkezésre álló összegeket. A nagyfokú leszállítás igen sok önzetlen munkát kíván meg, ami által az előadók létszáma kismértékben csökkent. Mégis sokan továbbdolgoztak önzetlenül, télvíz idején járva a tanyavilágot, hogy kultúrát vihessenek azok közé a magyarok közé, akik erre legjobban rászorulnak. Köszönet illeti meg az önzetlen dolgozókat. Köszönet illeti meg a lelkészeket, jegyzőket, orvosokat és mindazokat, akik így dolgoztak és dolgoznak. Az oroszlánrészét a népművelési munkának úgy a múltban, mint a jelenben a tanítóság végezi el, amely értelmiségi csoport aránylag a legszerényebb viszonyok között él. Ők a legelmaradottabb magyar néprétegek gyámolítói, apostolai. A tanítóság küzdelme tiszteletreméltó, különösen a szegény viszonyok között küzdő helyeken, ahol a rögtönzött színpad az iskolapadokra fektetett kamra- és mellékhelyiségek ajtajából készül el s ahol a kis petróloum lámpa a terem zsúfoltsága miatt alig pislog. A népművelés munkája azonban nem lehet egyedül a tanítóság feladata. A magyar jövendőért felelősséget érző egész magyar értelmiségnek dolgoznia kell a munkásság és a földműves magyarok művelődéséért, mert a tudás hatalmas eszköz az emberiség életében s a népek versenyében. Nekünk magyaroknak évszázadnyi mulasztást kell pótolnunk, hiszen földrajzi és néprajzi helyzetünknél fogva mindig súlyosabb feladatokat rótt ránk a történelem, mint más nemzetekre A népművelés kiváló eszköz a jobb magyar jövendő útjának építésénél s ezt meg kell látnia minden hazáját szerető magyarnak. A vallási, politikai felfogásban a népművelés a heterogén magyar társadalom lelki egysé gének megteremtésére nyújt számtalan lehetőséget. Ennek az egységnek a megteremtése pedig a ma és az eljövendő idők legnagyobb feladata és legnagyobb szükséglete. 138
