Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Hovhannesian Eglia: Az 1938. évi alispánválasztás
Endre László az üdvözlést a következő szavakkal egészítette ki: — Te Károly, ha nem tévedek, 1919-ben lehetett, hogy egy kiskunmajsai nagygyűlésen Tőled hallottam az első antiszemita beszédet! — Nem volt az egészen antiszemita ízű — felelte Rassay. — De igen, hangzott a válasz — antiszemita beszéd volt, hidd el, sokat tanultam akkor tőled. Tempora mutantur! És mégis az Esti Kurir járt elől a támadásokban. Borzasztó mértékben fájt neki pld. „szegény“ Rotschild csömöri állomásfőnök esete, aki többek vallomása szerint a magyar kettős kereszt fölé helyezte a vörös kalapácsot, a bankrabló Litvinovot dicsőitette és egyéb hasonló bölcsességet terjesztett a Gödöllőhöz oly közel fekvő Csömörön. A nyári hónapokban, amikor a Kormányzó Űr őfőméltósága Gödöllőn tartózkodik — a villamos vonatokat a gödöllői szakaszon rendőrségi ellenőr is kíséri, amit nagyon is helyénvalónak tart mindenki. De mi értelme lehetne annak a szabályszerű vonat ellenőrzésnek, ha ugyanazon vonal egyik állomásában Litvinov külpolitikai sikereit dicsőíti és a vörös kalapácsot a kettős kereszt fölé helyezi pont az ottani állomásfőnök? Hogy pedig ez nem volt csupán hangulati beállítás, bizonyítja az, hogy nevezettet a Zalaegerszegi kir. tszék kommunista izgatásért ott 1V* évi börtönre ítélte már az 1923. évben is és annak teljes elszenvedése csupán kegyelmi eljárás folytán maradt el. Ép ezért a járási főszolgabíró, vitéz dr. Endre László nyomban kivizsgálta az új esetet és a vizsgálati adatok alapján elrendelte Rotschild internálását. Az internálási iratokat 24 órán belül az alispán úrhoz felterjesztették, ahol csak a 45-ik mapon hoztak benne másodfokú döntést, Rotschilddal szemben az internálást megszüntették és most az egész baloldal, a marxoszocializmus, a liberál-demokrata világ a maga különleges sajtójával együtt ráfeküdt vitéz dr. Endre Lászlóra. Sőt a Pesti Hírlapban néhai dr. Ráth Zsigmond a kúria volt másodelnöke, a kiváló büntetőjogász is pálcát tört vitéz dr. Endre László felett egy vezércikk kapcsán azért, mert a Rotschild ügyben az iratok — szerinte — nem nyomban terjesztettek fel a vármegyéhez. ő csak így tudta elképzelni, hogy 45 nap telt el a másodfokú döntésig. Pedig ha a cikkíró vett volna magának annyi fáradtságot, hogy betekintsen az iratokba, megtudta volna nyomban, hogy az iratokat a főszolgabíró 24 órán belül felterjesztette a vármegyeházára. Nem telt el egy év sem, már büntetőtörvényszék is foglalkozott a Rotschild üggyel, akit újabb öt havi fogházra Ítélt el, ezt a büntetést a kir. ítélőtábla a vádlott családos voltára figyelemmel — ebben a pillanatban még nem jogerősen — három hónapra szállította le. A vádbeszédet tartó kir. ügyész többek között abbeli csodálkozásának adott kifejezést, hogy Rotschild viselt dolgai da.cára szabadlábon védekezhetett. A további fejlemények mindenben igazat adtak vitéz Endre Lászlónak sőt, a közigazgatási (internálási) eljárás során végsőfokon hozott belügyminiszteri döntés indokolása is igazolta a gödöllői főszolgabíró eljárását. A lovasberényi képviselőválasztás is igen hálás témának kínálkozott és ekkor látta a baloldali sajtó elérkezettnek az időt arra, hogy koncentrikus támadás alá vegye vitéz dr. Endre Lászlót és hacsak lehet a közélet teréről véglegesen eltüntesse. Árgus szemekkel figyelték a lovasberényi fellépés minden mozzanatát és csak azon lovagoltak, hogy vájjon kinek az írógépét vitette el Gödöllőről Lovasberénybe magával nyolc napra vitéz dr. Endre László és vájjon a gödöllői tűzoltótestület személyautója hogyan jutott Lovasberénybe? Napokon át interpellált eme „szörnyűségek“ miatt Peyer Károly országgyűlési képviselő, amíg ki nem kényszerítette, hogy ezek miatt fegyelmi eljárás induljon. A vizsgálóbiztos heteken át járt ki Gödöllőre, Lovasberénybe és a tényállás a napnál is tisztábban állott előtte: az írógép soha sem volt a vármegye tulajdona, hanem a Gödöllői Közművelődési Egyesületé és .ez az Egyesület bocsátotta azt készséggel vitéz dr. Endre László rendelkezésére. A tűzoltó-autót pedig vitéz dr. Endre László gödöllői barátai bérelték ki néhány napra a maguk részére, a saját pénzükön, hogy azon Lovasberénybe mehessenek. Megjegyzem, hogy több gödöllői autótulajdonos ment le azonfelül Lovasberénybe, sok jó barát utazott le oda, hiszen a gödöllőiek saját főszolgabírójukért szívesen fáradtak. Természetes, hogy a fegyelmi eljárást vétség hiánya miatt megszüntették. Támadási felületnek látszott a dr. Erdélyi Lóránt alispán és a vitéz dr. Endre László akkori főszolgabíró közti lovagias ügy is. Az alkotmányvédő demokratalapok súlyos függelemsértést láttak ebben, egyenesen veszélyeztetve látták a magyar közigazgatás rendjét, mert — szerintük — ez az egyetlen lovagias ügy könnyen vezethet tisztviselői anarchiára. De hát mi is volt ez esetben vitéz dr. Endre László bűne? A vármegyeházán tiszti értekezlet volt, amelyen valamennyi főszolgabíró megjelent. A megjelentek egy főszolgabírói állásra történő jelöléssel kapcsolatban nem voltak egy nézeten dr. Erdélyi Lóránt alispánnal. Az értekezleten a szót vitéz dr. Endre László vitte és dr. Erdélyi Lóránt alispán úgy vélte, hogy az egyöntetű állásfoglalás az ő fellépésének eredménye. A tiszti értekezlet befejeztével dr. Erdélyi Pestvármegye Adattára. I. rész. 113 8