Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
Krizsán László AZ 1919 ES TANÁCSHATALOM ÉS ELŐZMÉNYEI PEST MEGYÉBEN Az első magyar tanácshatalom, amely az imperialista világháború végén sok évtizedes megoldatlan kérdésekre adott választ, egy forradalmi korszak történelmileg szükségszerű beteljesedése volt. A Magyar Tanácsköztársasághoz az ipari munkásság számbeli és forradalmi fejlődésén, politikai mozgalmain, aratósztrájkokon és az imperialista világháború borzalmain keresztül vezetett az út. Kényszerű feladata tehát a Pest megyei tanácshatalom kialakulásának történetével foglalkozó monográfiának, hogy vázlatosan bár, de minden lényeges eseményt érintve, kiterjeszkedjék a proletárforradalom előzményeinek ismertetésére is. E módszer alkalmazásának szükségességét indokolja — a forradalmi helyzet kialakulásának és érlelődésének folyamatos ábrázolási igényén túl — az a körülmény is, hogy a századfordulótól az első világháborúig lezajlott Pest megyei munkás- és szegényparaszt-mozgalmak történetéről egyetlen feldolgozás sem jelent meg. Tanulmányunkat — a fenti indokok alapján, a szerkesztőbizottság kívánságának megfelelően — két fejezetre osztottuk. Az első fejezet a Pest megyében lezajló forradalmi mozgalmak fontosabb eseményeit ismerteti a századfordulótól az első világháború végéig terjedő időszakban, a második fejezet pedig a tanácsrendszer kiépítésével foglalkozik. A tanulmány e tagolásban és az egyes fejezetekben közölt anyagával túllépi ugyan címének kereteit, de kizárólag így képes megfelelni hézagpótló rendeltetésének. Magyarországon a századfordulót követő időszakban az események a forradalmi helyzet kialakulása irányában hatottak. A forradalmi helyzetet kiváltó tényezők jelentkezése és hatása országos viszonylatban igen különböző volt. Függött az egyes területek lakosságának összetételétől, ipari vagy mezőgazdasági jellegétől, a lakosság politikai szervezettségétől és általános szociális helyzetétől. Pest megye e tekintetben az ország legfejlettebb területei közé sorolható. Albertfalva, Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet és Újpest, ahol éppen a legnagyobb üzemek működtek, s ahol először bontották ki a munkásosztály szervezett politikai harcának lobogóját, a megyéhez tartoztak. A forradalmi helyzet kialakulása szempontjából igen kedvező volt a Pest megyei parasztság helyzete is. Olyan mammutbirtokok, mint Fülöp Józsiás Szász GoburgGóthai herceg, az Aszód környéki Schossberger-birtokok, a ceglédi Vallásalapítványi uradalom, a Gödöllői Koronauradalom, a váci püspökség birtokai és a királyi család ráckevei uradalma mellett a nagy és középbirtokok tömege szorította ki a parasztságot a földről, és tette szánalmas sorsú mezőgazdasági bérmunkássá. 293
