Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén

2. Nem világos, hogy a felvétel a birtokosok egyes csoportjait milyen alapon határolja el egymástól. A parasztbirtokok rovata például az úrbéres állomány méreteinél jóval nagyobb földterület adatait tartalmazza. Valószínű persze, hogy ezek az adatok magukban foglalják a szorgalmi földek adatait is (erre mutat, hogy a szőlők zöme is ebben a rovatban szerepel), sőt az — itt fel nem sorolható — községi részadatok tanúsága szerint ebbe a rovatba kerültek a majorsági bérföldek egy részének, egyes a parasztok által csak bérelt pusztáknak az adatai is. Az ilyen paraszti bérleményt képező puszták zömének az adatai mindazonáltal a parasztok által használt földesúri birtokok rovatában szerepelnek, vannak azonban olyan parasztok által bérelt puszták is, amelyeknek az adatait — mint a szúnyogi és a pótharasztjai példán már láthattuk — a földesúri birtokok rovatába illesztették bele. S könnyen lehet, hogy ugyancsak a földesúri birtokok rovatában szerepelnek a majorsági jobbágyok és zsellérek kezén lévő földek is: legalább is Aporka., Majosháza, Újkécske és Törtei adatai mind ebben a rovatban találhatóak. így azonban szinte lehetetlen tisztázni, hogy a felvétel létrejöttekor ténylegesen végül is mekkora földterület áll a parasztok s mekkora a földesurak rendelkezésére. És ehhez még csak egyet: nem világos, milyen alapon minősíti a felvétel a legelőterületeknek mintegy hétnyolcad részét részint földesúri, részint paraszti birtoknak, amikor tudott dolog, hogy a legelők zöme ebben az időben még osztatlan.

3. Végezetül pedig nem világos, hogy az összeírásba termőterületként felvett terület egészének ténylegesen mekkora hányada áll már ekkor is művelés alatt. Az összeírás készítőinek ugyanis utasításaik szerint ebben a vonatkozásban sem a valóságos helyzetet kellett figyelembe venniök, hanem nyilvántartásba kellett foglalniok minden ténylegesen ugyan meg nem művelt, de művelésre egyébként alkalmasnak mutatkozó földet is,159 s ennek következtében a ténylegesen megműveltnól — úgy látszik — valóban sokkal (csak éppen azt nem tudni: mennyivel) nagyobb földterület adatai kerültek bele az összeírásba- Amint erre következtetni engednek az 1848-at megelőző időszak egyik legkiválóbb s legmegbízhatóbb statisztikusának, Zima Jánosnak a közlései is: ezek szerint Pest megye teljes, 2 534 603 magyar holdnvi területéből (ami 1 900 955 osztrák holdnak felel meg) még a 19. század negyvenes éveinek elején is mindössze 1 650 000 holdnyit művelnek meg,100 ennél pedig az 1789-ben megműveltként összeírt földterület nem kevesebb mint 27,5%kal nagyobb, holott a futóhomoknak a századforduló idején meginduló (később még érintendő) terjeszkedése ellenére is bizonyosra kell vennünk, hogy a művelésbe bevont földterület méretei a nyolcvanas évek vége és a negyvenes évek eleje között nem kisebbednek, hanem éppenséggel nőnek.

A kataszteri felvétel adatai alapján tehát számszerű eredményekre egyelőre nem juthatunk, csak általánosságban mondhatunk ki annyit, hogy a parasztkézen lévő földterület a felvétel utalásai szerint is szembetűnően nagyobb a szoros értelemben vett úrbéres állománynál. A későbbiekre vonatkozólag pedig még ilyen kétes felhasználhatóságú statisztikai adatok sem állanak rendelkezésünkre; Zima János közléseiből is csupán annyi derül ki, hogy a negyvenes évek elején megművelt 1 650 000 holdból 1 233 126 hold bír majorsági és 416 874 hold úrbéri jelleggel (s hogy az utóbbiból 16 674 hold a belsőség, 210 ezer hold a szántó és 50 ezer hold a rét),161 azt azonban ő sem tudja megmondani, hogy a majorsági földekből ekkor mennyi van a parasztok kezén.

223