Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén
már 165 ház áll,133 s évről évre többen lesznek az újpestiek is.154 Végül Újkécskén 1828-ban 195 lakóházat mutatnak ki,155 Puszta-Péteriben pedig, amelyet ugyanekkor még lakatlan területként tartanak nyilván, a negyvenes évek elején már ezer fölött jár, majd 1850-ig kereken ezerkilencszázra emelkedik a lakosság lélekszáma.156 A majorsági jobbágyok és zsellérek száma tehát meglehetősen nagyra nő az 1848-at megelőző évtizedek folyamán, a birtokukban lévő földterületet azonban ennek ellenére sem szabad különösebben kiterjedtnek gondolnunk, hiszen többségükben csak kicsiny zsellértelki illetőséggel bírnak. A paraszti birtokterület egészének elégtelen növekedése Jó volna persze ezekután sommázni is, hogy a megye teljes termőterületének ebben az időben — mind az úrbéri, mind a majorsági természetű parasztbirtokokat figyelembe véve — végeredményben mekkora hányada van parasztkézen, — erre azonban nemigen nyílik lehetőségünk. A teljesség igényével fellépő áttekintést a földesúri és a paraszti birtokok megoszlásáról egyedül az 1789-ben lezárt kataszteri felmérés nyújt. Eszerint a megye teljes termőterülete ekkor (a megye határai között fekvő két szabad királyi várost, Budát és Pestet is beleértve), osztrák (azaz 1600 négyszögöles) holdakban számítva (s a töredék holdakat 800 négyszögölig lefelé, azon túl pedig felfelé kerekítve), a fő művelési ágak szerint így oszlik meg a földesurak és a parasztok között:157 Művelési ág Földesurak | Parasztok által használt földesúri birtok Parasztbirtok Közös birtok Az összes birtok Szántóföld...............132 873 106 524 276 892 516 289 Két...........................104 037 49 996 122 769 — 276 802 Legelő .....................197 936 76 387 198 564 67 645 540 532 Kert és nádas ..........24 055 21 957 18 378 — 64 390 Szőlő .......................1 942 95 40 859 — 42 896 Erdő.........................134 408 222 2 795— 137 425 A teljes termőterület 595 251 255 181 660 257 67 645 1 578 334 Ezek a statisztikai adatok azonban, bár a felvétel nagy gonddal készült, éppen statisztikai tekintetben igen keveset mondanak nékünk mindaddig, amíg a felvétel alapjául szolgáló összeírás végbemenetelének mikéntjét az eddiginél jóval alaposabban meg nem ismerjük (már amennyiben ezt a rendelkezésünkre álló rendkívül fogyatékos forrásanyag valaha is lehetővé teszi). Ezeknek az adatoknak az értelmezését ugyanis egyelőre fölöttébb megnehezíti egy sor ma még nyitott kérdés megoldatlansága: 1. Nem világos, hogy a felvételben a különféle művelési ágak alá sorolt területek közül mennyi tartozik valóban az illető művelési ágakhoz. Az összeírás készítőinek ugyanis utasításaik szerint nem teljesen a valóságos helyzetet kellett figyelembe venniök, hanem például a szántóföldek sorában kellett nyilvántartásba foglalniok az olyan legelőket is, amelyek szántóföldi művelésre is alkalmasoknak mutatkoztak, sőt még a halastavakat is!158 222
