Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

leges szerződéseit, miután azokat a sedrián megvizsgálta, hasonlóképp a paraszti bevallásokban hivatkozott többi egyességet is hiteles másolatban; létesítsen öt osztályt 22, 24, 26, 28, ill. 30 hold szántófölddel és a sarjú kaszálhatósága szerint 8, 10, ill. 12 kaszás réttel; s az egyöntetűség kedvéért a szomszéd megyékben már bevezetett Urbáriumot vegye alapul minden változtatás nélkül, a forintot is a közkeletű módon értelmezve.80 Ehhez igazodott a helytartótanács augusztus 25-én kelt rendelete is, mely az annyira elhúzódott ügy minden módon való meggyorsítását, az új osztályozásnak egy hónapon belül való felterjesztését is lelkére kötötte a vármegyének.81

Am Pest megye birtokos urai még nem adták fel a harcot. A megbántottság hangján adták elő, hogy a helyes eljárás minden biztosítékával felvértezve végezték az osztályozás munkáját, s azzal az alázattal, felkészültséggel és teljes hűséggel, melyre a királynő a feladat teljesítését bízta; semmire sem törekedtek inkább, mint hogy a megye, mely oly higgadt elmével, bátorságos lélekkel, esküjéből folyó figyelemmel s tökéletes ismeret birtokában járt el munkájában, minél teljesebben töltse be az uralkodó akaratát. Elsőnek vállalták magukra, hogy maguk intézik az úrbér ügyét, megkímélvén a kincstárat királyi biztos kiküldésével járó költségektől; s most módosítaniuk kell az egyszer már kidolgozott osztályozást, holott szomszédos megyékben ilyesmire nem került sor. Mi más következik ebből, mint hogy más vármegyék, félvén attól, hogy hasonló munkálkodásuk ugyancsak nem lesz tartós érvényű, elijednek az úrbérnek maguk hatáskörében való intézésétől, s majd királyi biztost kell küldeni hozzájuk a kincstár megterhelésével. Pedig — úgymond •— kezdettől fogva alattvalói hűséggel s készséges serénységgel fogtunk az osztályozáshoz, s hogy munkánknak nagyobb hitele és tartóssága legyen, külön esküvel kötöttük le lelkiismeretünket. A helységek belső állapotáról, határuk fekvéséről közhitelű, tehát biztosabb és igazabb ismeretekkel rendelkezünk, mint ami a jobbágyok vallomásaiban foglaltatik, s így a három osztályt annak biztos tudatában állítottuk fel, hogy ha csak a paraszti bemondásokat kell figyelembe vennünk, le fogunk tévedni a megítélés és eldöntés helyes ösvényéről, hiszen a parasztnak sajátja az előnyöket kisebbíteni, a hátrányos körülményeket túlozni. A magunk részéről teljesen nyugodtak vagyunk afelől, hogy az osztályokat eskünk kötése szerint lelkiismeretesen állítottuk fel, amint a faluhatárok s egyéb körülmények egyenlőtlensége megkívánta. Elsősorban a szőlő minőségét, az értékesítés lehetőségét, a legelő elegendő voltát s a talaj termékenységét vettük figyelembe; ez utóbbit végső soron, mivel a gabona több költséget igényel — szemben a legelővel, mely olcsóbban gyümölcsözik —, s ritkábban adható el haszonnal, mint a bor, melynek évente megvan a maga biztosabb piaca; már pedig a jó eladás lehetősége az, mely a mindennapi szükségletekben nyomban kisegít. Kellően figyelembe vettük a hátrányos körülményeket is, s azért most is kitartunk besorolásunk mellett. Mégis, hogy tanúsítsuk, amennyire rajtunk áll, készségünket az engedelmességben, a három osztályba sorolt helységeket négy felé osztottuk, oly kemény munkával s annyi nehézség árán, hogy még ezt is csak nagy kétségek és aggodalmak közt vittük véghez, de már ötödik osztály kialakítására semmiféle indok, az előnyök és hátrányok legcsekélyebb különbsége sem adódott. A megye kiterjedt volta sem lehet érv amellett, hogy az osztályok száma növekedjék, hiszen a nagyság, melyet az utazó tapasztal, részben látszólagos: a Kiskunság és Jászság közel 40 helysége ékelődik közbe. Kern indíthat az általunk javasolt, átlagos nagyságot messze felülmúló telki állomány növelé109