Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

leges szerződéseit, miután azokat a sedrián megvizsgálta, hasonlóképp a pa­raszti bevallásokban hivatkozott többi egyességet is hiteles másolatban; léte­sítsen öt osztályt 22, 24, 26, 28, ill. 30 hold szántófölddel és a sarjú kaszálható­­sága szerint 8, 10, ill. 12 kaszás réttel; s az egyöntetűség kedvéért a szomszéd megyékben már bevezetett Urbáriumot vegye alapul minden változtatás nél­kül, a forintot is a közkeletű módon értelmezve.80 Ehhez igazodott a helytartó­­tanács augusztus 25-én kelt rendelete is, mely az annyira elhúzódott ügy min­den módon való meggyorsítását, az új osztályozásnak egy hónapon belül való felterjesztését is lelkére kötötte a vármegyének.81 Am Pest megye birtokos urai még nem adták fel a harcot. A megbán­­tottság hangján adták elő, hogy a helyes eljárás minden biztosítékával fel­vértezve végezték az osztályozás munkáját, s azzal az alázattal, felkészült­séggel és teljes hűséggel, melyre a királynő a feladat teljesítését bízta; semmire sem törekedtek inkább, mint hogy a megye, mely oly higgadt elmével, bátor­­ságos lélekkel, esküjéből folyó figyelemmel s tökéletes ismeret birtokában járt el munkájában, minél teljesebben töltse be az uralkodó akaratát. Elsőnek vállalták magukra, hogy maguk intézik az úrbér ügyét, megkímélvén a kincs­tárat királyi biztos kiküldésével járó költségektől; s most módosítaniuk kell az egyszer már kidolgozott osztályozást, holott szomszédos megyékben ilyes­mire nem került sor. Mi más következik ebből, mint hogy más vármegyék, félvén attól, hogy hasonló munkálkodásuk ugyancsak nem lesz tartós érvényű, elijednek az úrbérnek maguk hatáskörében való intézésétől, s majd királyi biztost kell küldeni hozzájuk a kincstár megterhelésével. Pedig — úgymond •— kezdettől fogva alattvalói hűséggel s készséges serénységgel fogtunk az osztályozáshoz, s hogy munkánknak nagyobb hitele és tartóssága legyen, külön esküvel kötöttük le lelkiismeretünket. A helységek belső állapotáról, határuk fekvéséről közhitelű, tehát biztosabb és igazabb ismeretekkel rendel­kezünk, mint ami a jobbágyok vallomásaiban foglaltatik, s így a három osz­tályt annak biztos tudatában állítottuk fel, hogy ha csak a paraszti bemondá­sokat kell figyelembe vennünk, le fogunk tévedni a megítélés és eldöntés helyes ösvényéről, hiszen a parasztnak sajátja az előnyöket kisebbíteni, a hátrányos körülményeket túlozni. A magunk részéről teljesen nyugodtak vagyunk afelől, hogy az osztályokat eskünk kötése szerint lelkiismeretesen állítottuk fel, amint a faluhatárok s egyéb körülmények egyenlőtlensége megkívánta. Elsősorban a szőlő minőségét, az értékesítés lehetőségét, a legelő elegendő voltát s a talaj termékenységét vettük figyelembe; ez utóbbit végső soron, mivel a gabona több költséget igényel — szemben a legelővel, mely olcsóbban gyü­mölcsözik —, s ritkábban adható el haszonnal, mint a bor, melynek évente megvan a maga biztosabb piaca; már pedig a jó eladás lehetősége az, mely a mindennapi szükségletekben nyomban kisegít. Kellően figyelembe vettük a hátrányos körülményeket is, s azért most is kitartunk besorolásunk mellett. Mégis, hogy tanúsítsuk, amennyire rajtunk áll, készségünket az engedelmes­ségben, a három osztályba sorolt helységeket négy felé osztottuk, oly kemény munkával s annyi nehézség árán, hogy még ezt is csak nagy kétségek és aggo­dalmak közt vittük véghez, de már ötödik osztály kialakítására semmiféle indok, az előnyök és hátrányok legcsekélyebb különbsége sem adódott. A megye kiterjedt volta sem lehet érv amellett, hogy az osztályok száma növe­kedjék, hiszen a nagyság, melyet az utazó tapasztal, részben látszólagos: a Kiskunság és Jászság közel 40 helysége ékelődik közbe. Kern indíthat az általunk javasolt, átlagos nagyságot messze felülmúló telki állomány növelé­109

Next

/
Thumbnails
Contents