Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Jövedelem - fogyasztás

Jövedelem — fogyasztás i

STABILIZÁCIÓ, életszínvonal

A 'felszabadulás utáni zilált gazdasági helyzet, a rombadőlt, kifosztott üzemek, a nyersanyagkészletek nagymértékű csökkenése, a mezőgazdaságban a gépek hiánya, a szűkös igaerő, az egyéni jövedelmek tekintetében is döntő hatást gyakorolt az ország életére. A háborútól megtépázott ország pénze rohamosan vesztett értékéből, s mindezek következményeként az ipari munkások reálbére katasztrofálisan csökkent: 1945 novemberében mindössze 15, decemberében már csak 10 százalékát tette ki az 1938. évinek. A súlyos gazdasági helyzet, az infláció gyors növekedése, 1946 első hónapjaiban naponta átlagosan 8—10 százalékos áremelkedéshez vezetett, júniusban pedig már naponta 40 százalékkal növekedtek az árak. A pengő utolsó hónapjában már egyetlen nap alatt 300 százalékos árnövekedések is bekövetkeztek, s mindezek után érthető volt, hogy a demokratikus kormányzat az üzemeket a munkadíj egy részének természetben (élelemben) való kiadására kötelezte. Ennek ellenére a bérből és fizetésből élők túlnyomó többségének, ezen belül főként az ipari munkásságnak jövedelme csupán a minimális létfeltételek szintjét érte el. Az 1946. augusztus 1-én életbe léptetett stabilizációs intézkedések, s az ezekkel összefüggő új pénz, a forint, éppen ezért alapvető változások megindítója volt. Az 1946-os stabilizáció olyan bérszínvonalat teremtett, amely az 1938. évi szükséglet felének kielégítését már lehetővé tette, ami a megelőző hónapokhoz mérten nagy eredményként könyvelhető el. A stabilizáció következményeként az 1-946. augusztusát követő hónapokban a reálbérek gyorsan növekedtek, s 1947 elején az 1938-as szint háromnegyedét tették ki, 1948-ban pedig már megközelítették a háború előtti szintet.

69