Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Foglalkoztatottság
élhetése, s hozzájuk kell még számítani azt a 15 ezer főt is, ahol a család egyedüli kenyérkereseti lehetőségét az alkalmi napszám jelentette. A létbizonytalanságtól szenvedők nagy seregét szaporították az egy-két hold földdel rendelkező szegényparasztok, akik nadrágszíj parcellájukon a betevő falatot sem tudták megtermelni, s ha mód nyílt rá, örömmel vállaltak napszámot. A felszabadulás az iparosítással, a mezőgazdaság fokozatos átszervezésével, s a társadalmi viszonyok változásaival napjainkban is tartó átrétegeződési folyamatot indított el. 1949 és 1959 között, tíz esztendő alatt az agrár megye úgynevezett vegyes jellegű — részben ipari, részben mezőgazdasági — területté vált, majd 1963-ra végérvényesen ipari megye lett. Ennek következményeként a kereső és eltartott lakosság népgazdasági ágak közötti megoszlása nagymértékben módosult. A legnagyobb változás a mezőgazdasági népességnél következett be. A mezőgazdaságban dolgozók száma 1931 — 1962 között 164 ezer fővel, 48,1 százalékkal csökkent. A csökkenés a legkisebb 1931—1948 között volt — 32 ezer fő — a legnagyobb pedig az 1960—1962 közötti időszakban, amikor két év alatt 43 ezren hagyták el a mezőgazdaságot. 1949-ben a lakosság 45,2 szá^-aléka, 1960-ban 28,2 százaléka, 1968-ban 19 százaléka élt a mezőgazdaságból. Ma már jónéhány olyan járása van a megyének, ahol a mezőgazdasági népesség aránya csupán 15—16 százalékot ért el. FÖ TERÜLET AZ IPAR A népesség átrétegeződésének iránya már a felszabadulás előtt is, de főként a felszabadulás után az ipar volt. Az ipari népesség 1931 és 1960 között 123 százalékkal, mintegy 200 ezer fővel növekedett, s e nagyarányú létszámnövekedés zöme az 1949—1959 közötti tíz esztendőre jutott. Napjainkban a megye lakosságának megközelítően fele az iparban szerzett jövedelemből tartja el magát, s különösen így van ez a létrejött ipari körzetekben, Vác és Szentendre városokban, valamint a budai és váci járás területén. Ezeken a helyeken a lakosságnak megközelítően 60—65 százaléka bízta megélhetését az iparra, s az iparban foglalkoztatottak száma napjainkban is évente átlagosan 5—6 ezer fővel nő. 3. Pest megye 25 éve 65
