Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Foglalkoztatottság
A megye népessége 1969-ben elérte a 884 ezret. Ebből a munkaképes korú népesség 539 ezer főt tett ki. A munkaképes koron túli aktív keresőkkel egyetemben Pest megye munkaerőforrása 1949-ben 462 ezer, 1969-ben 570 ezér fő volt. A különböző ágazatok közötti nagyarányú eltolódást jól bizonyítják a következő adatok. Az iparban foglalkoztatottak száma 1949-ben 59 ezer, 1969-ben 192 ezer fő volt. Az építőiparban ugyanezekben az időpontokban 7000, illetve 28 ezer fő találta meg kenyerét. Növekedett az egyéb ágazatokban — kereskedelem, szállítás, egészségügy, oktatás stb. — foglalkoztatottak száma is: 1949-ben 66 ezer, 1969-ben 118 ezer fő tevékenykedett itt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma viszont, mint ahogy, már szóltunk róla, csökkent. 1949-ben 154 ezer, 1969-ben 113 ezer főre rúgott a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Az összes aktív keresők létszáma 20 esztendő alatt a másfélszeresénél is nagyobbra növekedett, 1949-ben 286 ezer fő volt, 1969-ben már meghaladta a 451 ezret. BUDAPEST ÉS MEGYÉNK Pest megye népességének átrétegeződésében, a foglalkoztatottsági arányok eltolódásában a megye gyors iparosodása mellett nagy szerepe van a főváros vonzóerejének. A felszabadulás előtt mintegy 50 ezer fő élt a fővárosban végzett munkából, a felszabadulást követő évek fokozatos, majd az ötvenes esztendők rohamos növekedésének következményeként napjainkban 170 ezerre tehető azok száma, akik valamilyen formában a fővárosban végeznek munkát, illetve az ott szerzett jövedelemből élnek. Az életszínvonal emelkedésében, a családok jólétének növelésében nagy szerepe van a foglalkoztatottak számának és az aktív keresők, valamint az eltartottak arányának. A megye mai területén 1930-ban 274 ezer fő volt az aktív keresők száma, s ez csupán az összlakosság 43,3 százalékát tette ki. A népesség nagyobb része tehát nem űzött — mert nem űzhetett — kereső foglalkozást, s így nem járulhatott hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, s ezzel a családokra felosztható jövedelem növekedéséhez sem. A háború után az aktív keresők száma érthetően visszaesett. A hároméves terv idején lassú, majd az első ötéves 66
