Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Foglalkoztatottság

F oglalkoztatottság

MINDEN ÉRTÉK ALAPJA A MUNKA

Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, az államhatalom és államigazgatás változása, az ország új arculatának kialakulása elválaszthatatlanul összefügg az úgynevezett társadalmi struktúra módosulásával, a népesség átrétegeződésével. A felszabadulás előtt Magyarországot mint agrár államot tartották nyilván a nemzetközi politikában, hiszen népességének nagyobb hányada, 51,3 százaléka őstermelésből, mezőgazdasági tevékenységből élt. A mai Pest megye területének lakossága ennél is nagyobb arányban foglalkozott földműveléssel. Még a városokban is 44 százalékra rúgott a paraszti foglalkozásúak aránya. Ezek a számok már érthetővé teszik, hogy a megye lakosságának mindössze 24,6 százaléka dolgozott az iparban, de ezek nagy része is kisipari körülmények között, néhány fős műhelyekben, vagy vándoriparosként. Mindössze 33 olyan ipari vállalkozás volt a mai Pest megye területén, amelyek 20 vagy több munkást foglalkoztattak.

BIZTOS MEGÉLHETÉS NÉLKÜL '

Az alig iparosított agrármegyében fejletlen volt a lakossági szolgáltatás, elmaradott a kereskedelem, korszerűtlen a közlekedés, annak ellenére, hogy már a 30-as években a megye mintegy harmincezer lakosa a fővárosban kereste meg kenyerét. Ez a kenyér azonban nemcsak kicsi volt, hanem sok esetben bizonytalan is. A hivatalos adatok szerint — amelyek nyilván szépítettek a helyzeten — 1934-ben a megye mai területén 30 ezer olyan ember élt, akinek nem volt állandó munkája, s ezzel biztos meg-64