Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Oktatás - népművelés

filmvetítést, hangversenyt rendeznek múzeumainkban, ezzel is bővítve a népművelési tevékenység lehetőségeit.

A negyedszázad eredményekben gazdag útja kötelez. Az elkövetkező esztendők legfőbb kulturális feladata az úgynevezett népművelési tájegységek kialakítása. A megyei pártbizottság távlati fejlesztési terve szerint — amelynek kidolgozására a közelmúltban került sor — négy táj központ kialakítására kerül sor az elkövetkező esztendőkben.

Szentendre jelentős képzőművészeti hagyományokkal rendelkező város. Művésztelepe negyvenéves múltra tekinthet viszsza. Itt van az ország egyetlen parkmúzeuma. Itt épül fel 1975-ig az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely részlegesen már 1972-ben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. A fővároshoz való közelsége, idegenforgalmi látogatottsága, a város és a táj szépsége alkalmassá teszi Szentendrét, hogy a megye legsajátosabb kultúrközpontja és a megye népművelésének módszertani központja legyen. Ezt a célt szolgálja a megyei művelődési ház felépítése a városban, amelyben elhelyezést nyer majd a megyei könyvtár és a megyei népművelési tanácsadó is. A Ferenczy Károly Múzeum bővítésével ide települ a Pest megyei múzeumok igazgatósága és állandó modern képtári gyűjtemény nyílik a megyében élő alkotóművészek munkáiból. Ugyanakkor az elkövetkező esztendőkben is megrendezik a Szentendrei Teátrum előadásait, amelyek már az idei esztendőben igen nagy sikert arattak.

Vác és környéke szerepel a fejlesztési tervben, mint a megye másik nagy tájegysége. A városnak és környékének jelentős munkásmozgalmi hagyományai vannak. Ezek további feltárása és bemutatása, hazai és nemzetközi kórustalálkozók rendezése, a Dunaműhely képzőművészeti csoport megerősítése, valamint a zebegényi képzőművészeti szabadiskola további fejlesztése szerepel a tervek között.

Gödöllőn van az ország agrárszakember-képzésének bázisa, valamint itt működnek a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatóintézetek. Ugyanakkor járási székhelye a gazdag népi hagyományokkal rendelkező Galgamentének.

Dél-Pest megye — Cegléd, Nagykőrös és környéke — elsősorban paraszt és földmozgalmi hagyományokkal rendelkezik. Ennek további felkutatása, illetve a Dózsa, Kossuth és Aranykultusz ápolása lenne ennek a tájegységnek a feladata.

63