Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Mezőgazdaság

radtak a növények. A nehézségek ellenére is a szövetkezeti gondolat mind mélyebben gyökeret eresztett a parasztság körében. 1953-ban már 220 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 125 termelőszövetkezeti csoport működött a megyében, 20 ezer taggal, mintegy 14 ezer katasztrális hold területen. A szövetkezeti mozgalom szilárdságára jellemző, hogy az 1953-as Nagy Imre-féle programbeszéd után csak rövid ideig tartó, s kismértékű visszaesés következett be, s 1955-ben a szövetkezetek száma és taglétszáma meghaladta az 1953. évit. A termelőszövetkezetek tagjainak nagy többsége szilárdan helytállt 1956 vérzivataros napjaiban is. Pedig nehéz napok voltak ezek megyénk falvaiban, termelőszövetkezeteiben is. A múlt rendszer kiszolgálói, a tszekbe húzódó horthysta és más ellenséges elemek megpróbálták befolyásukat még egyszer latba vetni és a gyenge jellemű, ingatag elemeket, mindenekelőtt a parasztság lump, kétes elemeit dobták be faltörő kosnak. Arra biztatták őket, követeljék viszsza a bevitt földet, hordják szét a termést, a gépeket, a közös vagyont. Azután jöttek volna ők, elvesztett „jussukért”, elvesztett hatalmukért. Megyénk termelőszövetkezeti parasztsága zömében józanul ítélte meg a helyzetet, védte a közöst, pedig nem egy faluban vér folyt, tizenegy embert gyilkoltak meg az ellenforradalmárok. De a nehéz munkával kialakított, gyarapítóit közöst a józanfejű termelőszövetkezeti gazdák nem engedték. így az 1956. évi ellenforradalom után kialakított gazdaságpolitika jó támaszt talált bennük. Az 1957-ben végrehajtott árrendezés, a túlzott centralizmusú tervezési rendszer megszüntetése, a kötelező beadás eltörlése gyors mértékben növelte a termelési kedvet. Jól jellemzi ezt, hogy 1960-ban a kukoricatermés 74,8 százalékkal, a burgonya pedig 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. A termelési biztonság és a termelési kedv növekedése kis.ebb-nagyobb eltéréssel hasonló eredményekhez vezetett más ágazatokban is.

A munkás-paraszt hatalom gyors megszilárdulása, a helyes agrárpolitika eredményeként megfelelő gazdasági és társadalmi környezet alakult ki a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Ezt a történelmi jelentőségű lépést 1959 tavaszán kezdtük meg Pest megyében, s 1960-ban fejeztük be. Az átszervezés után a mezőgazdasági termelés fő jellemzőivé a szocialista nagyüzemek váltak.

31