Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Mezőgazdaság
A NAGYÜZEM ELŐNYEI A nagyüzemi gazdaságok kialakítása szabad utat nyitott a korszerű termelés fokozatos megteremtéséhez, a modern agrotechnikai eljárások és módszerek, a gépek alkalmazásához. Igaz, Pest megyében a földek természetes termőképessége és talajszerkezete gyengébb az országos átlagnál. A szántóterület aranykorona értéke 11,7, s ez kisebb az országos átlagnál. A legmagasabb aranykorona értékű szántók a szentendrei, a budai, a nagykátai járásban és Cegléd városában vannak. A leggyengébb minőségűek pedig a dabasi, a szobi és a váci járásban, valamint Nagykőrös városában találhatók. Az éghajlati tényezők közül a csapadékviszonyok sem különösebben kedvezőek. Az évi átlagos csapadék 550 milliméter körül van, s a vegetációs időszakban 200—230 milliméter csapadék hull a földekre. A napfényes órák száma meghaladja az évi kétezret. Ezek az adottságok tovább bonyolódnak a főváros közelsége miatt, valamint a megye iparának gyors fejlődése következtében létrejött munakerőhelyzettel. A mezőgazdasági főfoglalkozású aktív keresők aránya már most is kisebb, mint az országos átlag. A munkaerőhelyzetben várhatóan minőségi változást eredményeznek azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek a párt IX. kongresszusa határozatának megfelelően rendezték a tsz-tagok nyugdíját és SZTK-ellátását, bevezették a családi és gyermeknevelési segélyt, rendezik a földtulajdont, megteremtették a garantált munkadíjazást stb. A többi között ezen intézkedések hatására már 1969-ben tapasztalható volt a termelőszövetkezeti parasztság „megfiatalodása”. A nagyüzem adta előnyök kamatoztatása már napjainkban is tény a megye mezőgazdaságában s még inkább így lesz ez a -jövőben. Nagy szerepe lesz e változásban a mezőgazdaságban foglalkoztatott szakemberek számszerű növekedésének, így a többi között annak, hogy a megye mezőgazdasági szakmunkásképző iskoláiból évenként mintegy 500 fiatal szakember kerül a mezőgazdasági nagyüzemekbe, s az elkövetkezendő években a halásztelki központi és a péceli szakmunkásképző iskola felépítésével számuk ugrásszerűen megnövekszik. A korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakításában döntő helyet foglalnak el a gépek. Az átszervezés után a megye mező-32
