Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)
III. A háború utáni tíz év
58 információi tévesek voltak. A cikk további részében a jelenlegi tűzjelzést avultnak nevezi, majd a tűzőr nehézségeiről ir. A város különböző pontjain felállított tűzjelző állomások létesítését ajánlja, honnan éjjel-nappal 92 telefonon lehet jelenteni a tüzet." A cikk megállapításai és javaslatai megszívlelendők voltak, de ismét - mint már sokszor - minden maradt a régiben. A vám közvéleménye nem tért hamar napirendre a nagy tűz pusztitásán, a tűzoltóságot, főleg a parancsnokot továbbra is birálták. Maga a rendőrfogalmazó irt egy tűzoltókat dicsérő cikket, kiemelve a város vezetőségének áldozatkész ségét a tűzoltóság mellett. Kiemelte a közelmúltban beszer QO zett motoros fecskendő hasznát.A cikk olvasása azt sugallja, hogy megrendelésre Íródott. Még nem halkult el a tűzoltóság körüli vita, amikor 1928. január 3-án este 8 óra tájban kigyulladt a Szwetnyik-féle malom. A tűzoltóság azonnal kivonult, de semmit nem tudott , , , QA megmenteni, maga a malomepület porra egett. Ez a tűz tovább fokozta a tűzoltóság, főleg a parancsnok elleni hangulatot. Az eddig is idézett ellenzéki beállítottságú helyi újság bírálatai az első olvasásra szinte meghökkentőek. A parancsnokról Írottak messze fölülmúlják a fegyelmi vétséget, vagy ugyanúgy a sajtópört... Olvassuk csak: "...Három nagy tűzeset volt az utóbbi másfél év alatt /kántoriak, Szokoloyszky-féle ház és a Szwetnyik malom/,
