Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

III. A háború utáni tíz év

59 melynél tűzoltóságunknak alkalma lett volna bebizonyítani, hogy szakemberekből áll és tud eredményt felmutatni. Mind­három esetben porrá égtek az épületek. Kern kérünk magya­rázatokat, a város közönségét eredmények érdeklik. Ha a fizetett tűzoltóink nem tudnak eredményt felmutatni: a vá­ros vezetőségének más módon kell tűzbiztonságunkról gondos­kodni..." Majd tovább folytatja a súlyos szavakat: "...A malom égésénél teljes fejetlenség uralkodott. Az e­­gyik kézifecskendőt az oda beosztott tűzoltó nem tudta fel­szerelni, egy jelenlevő szolnoki tűzoltó szerelte föl. A Rába üresen, viz nélkül érkezett a tűzhöz, s onnan futott vissza vizet venni. A malom udvarán pedig 15o hl viz és 3 kút állt. A legénység időben kivonult, de a parancsnok most is késett. Moziban volt, ott értesült a bajról a malom egyik munkása és a tűzoltóparancsnok. A munkás sokkal hamarabb érkezett a tűzhöz... A tűz után két tűzoltót ott hagytak tűzőrnek, de váltásukról senki nem gondoskodott. Másnap vonták be őket, bár a gerendák még parázslottak. Ennek e­­redményeként másnap kigyulladt egy szomszédos lakóház. E tűz elfojtása után igy méltatlankodott a parancsnok: "Kár volt ilyesmihez kihivjii a tűzoltókat." Megint tévedett, mert még pénteken este - két nappal a tűz után - újból ki kellett vo­nulni a tűzoltóságnak... Most már igazán megérett a kérdés arra, hogy véglegesen rendeződjék: jól kiképzett tűzoltó­ságról és annak szakszerű irányításáról gondoskodni!"^ A kérdést egyenesen adta föl a helyi lap.

Next

/
Thumbnails
Contents