Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

13

szórtak az utcákon, s a város felgyújtásával fenyegetőztek. A gyanú a katonaságra terelődött. Megerősítették önkéntesekből az éjjeli őröket, a kutakat kitisztították es mélyítették. Alkonyat után az őrségen kívül az utcákon senki nem tartózkodhatott. Minden elővigyázatosság ellenére május 22-én délben hirtelen kigyulladt Lédeczi Mihály háza, s rövid idő alatt porrá égett. Néhány nap múlva rokona, lédeczi István házára éjjel dobtak ismeretlen személyek tűzcsővát. Ezt az épületet sem tudták megmenteni az összefutott szomszédok. Ugyanezen az éjszakán Schwáger Antal seborvos portáján a melléképületek égtek le.^°

"...Az izgalom a város egész lakosságát hatalmába kerítette.." - Írja Dr. Szomorú István ceglédi helytörténész, majd igy folytatja: "a kihirdetett statárium a hangulatot még fokozta, feszültebbé tette. Sok szóbeszéd esett a tisztét harmadik esztendő óta viselő Túri József főbírónak - egy akkor még mindennaposnak mondható - Ítéletéről is. A városi tizedesek befogtak egy leányt, aki éjnek idjén a tilalom ellenére az utcán egy katonával beszélgetett. A behozott leányt a főbíró 25 pálca botütésre Ítélte. A katona hiába kérte a főbírót, hogy a leányra kiszabott büntetést átvállalja. A főbíró hajthatatlan maradt, a megcsalást végrehajtották. A mende-monda szerint a katona, Demeter Lőre János bosszút fogadott. Ekkor a lakosság hangulata a főbíró ellen fordult, érződött a bekövetkezhető súlyos veszedelem.