Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

Más vonatkozásban is történt előbbrelépés a tűzoltóság szervezése terén. Városaink és az ipar fejlődése, a tűzveszélyek sokasodása alapul és inditékul szolgált főfoglalkozású tűzoltóság létesítéséhez. A hivatásos /szakképzett/ tűzoltók a városok, illetve a nagyüzemek alkalmazottai voltak. Pesten az első - 12 fős - hivatásos tűzoltó csoport 1870. február 1-től kezdte meg működését. Kezdetben Pesten is, más városokban is afféle segéderőként az önkéntes tűzoltó egyletek támogatására szolgáltak. A ZXX. század végének gyors ipari fejlődése, a századforduló egyre gyakoribb tűzkatasztrófái: meggyorsították a szervezett, hivatásos és szakképzett tűzoltóság megalakulását.

Most nézzük meg a ceglédi előzményeket, melyek hosszú évszázadok drámai katasztrófái között nehezen jutottak el a ceglédi tűzoltóság megvalósulásához.

Héhai Dr. Oppel Jenő gimnáziumi tanár, Cegléd város múltjának, történetének lelkes kutatója és ismerője, sok pusztulásról ad hirt. Egyik hires tanulmányában olvashatjuk: "...1526. év szeptemberében Budáról Szülejmán szultán délre vonult, Ibrahim nagyvezért pedig Cegléd s Kecskeméten át Szeged felé küldötte. A ceglédiek a nagyvezér közeledésének hirére elásták értékesebb holmijaikat, s menekültek, amerre tudtak: sokan Tiszántúlra, mások a közeli mocsaras nádasokba. Ibrahim nagyvezér szeptember 25-én ért Ceglédre, az üresen álló várost felgyújtotta, rommá perzselte. akik nem menekültek el legyilkoltatta, a fiatalokat pedig magával vitte rabszolgának..."'