Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

1 o

Az aradi önkéntes Tűzoltó és Árvizvédő Kar megalakulása után a megtorpanás évei következtek, amelyet a szabadságharc utáni önkényuralom még fokozott.

A dermedt csendet a soproni városi tanács törte meg, amikor 1859-ben - egy tűzeset után - értékelve a polgárok tűzoltói tevékenységét: felszólitotta őket az önkéntes tűzoltó testületbe történő jelentkezésre. A "Torna és Tűzoltó Egylet" alapszabály-tervezetét a Helytartótanács - a sokszor megismételt kérelmek ellenére is - csak 1866-ban hagyta jóvá.

Ebben az időben sokat segitett munkásságával a tűzoltóságok megalapításában Széchenyi István fia, gr. Széchenyi Ödön, aki számos külföldi tanulmányútja során ismerte fel a tűzvédelem fontosságát. 1862. december 16-ra Pestre értekezletet hivott össze, de előtte december 11-én - a Pesti Naplóban nagy cikket irt "A tűzoltó intézetek hasznosságáról" cimmel.^ Cikkében részletesen tájékoztatta a közvéleményt a hazai tűzvédelem hiányosságairól, s rámutatott arra, hogy azokat az önkéntes tűzoltó egyletek megalakításával lehet megoldani. Csakhamar egymásután alakultak az önkéntes tűzoltó egyesületek, de a működési engedélyeket az udvari Kancellária minden esetben elutasította.

Döntő változást e téren is csak az 1867• évi kiegyezés hozott.