Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
nek a hallatára. Sajnos, napokkal később Tinnyén is bekövetkezett, de a tinnyei főrabbi, az eseményekkel kapcsolatos levele azt is elmondta : kik lehettek a felbujtók és az irányitók? "Vasárnap délelőtt képviselőtestületi gyűlésre hivatalos voltam, amelyen helyesnek tartottam a következő kérésemet előterjeszteni. Miután napok óta községünkben felekezetűnk ellen izgatási tünetek észlelhetők, tehát szent kötelességemnek tartom önökhöz azt a kérést intézni, vájjon felelősséget vállalhatnak vagyonunk és életünk biztonságáért. .. Erre a kérdésemre az összes jelenlevők egyhangúlag igennel feleltek. Feltehetően augusztus hő nyolcadika utáni első vasárnap délelőttjén még egyhangú "biztosítékot” kapott Tinnye zsidó lakossága arról, hogy nyugodtak lehetnek : nem eshet bántődásuk vagy károsodásuk. Mindezek után nem teltek el napok, hanem csak órák."Délután pedig hallottam, hogy a kisgazdapárti gyűlés alkalmával egy helybeli volt tiszt, izgató beszédet tartott és valami titkos plakátokat osztott szét a nép között. Aznap este kitört nálunk is a pánik, mely fölülmúlta a legborzalma-37 sabbat ...” Szerencsére, egyik helyen sem esett kár emberéletben. Pilisvörösváron a tinnyei eseményekhez hasonlóan játszódhatott le a "folyamat" : megjelent egy vagy több tiszt, felbujtó beszédeket tarthattak, beszédeik "szellemét" alátámasztó plakátokat osztogathattak, s mindezek következményeként hasonló "eredmények" születtek. Ahol nem jelentek meg tisztek, nem tartottak beszédeket, nem osztottak "titkos" plakátokat, ott nem történt fosztogatással egybekötött "népfelháborodás" . Az elmondottakat támasztotta alá az a panasz is, amit a Pesti Izraelita Hitközség 1919. október hó 16-án a hadügyminisztériumnak beküldött : "Pilisvörösváron aug. 8-án kirabolták a zsidókat. Gyulai Vilmost ezen felül elverték. A lakosság azt mondta, hogy 6 óra pog-69