Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

rom és szabad rablás engedélyeztetett nekik. Ugyanott ugyanakkor teljesen kifosztották Weisz Ede kereskedőt is. Midőn a csendőrséghez

38

fordult segítségért az őrsparancsnok elutasította."

A rend fenntartása a helyi elöljáróságok feladatát képezte volna, de az "adott helyzet" eleve tartalmazott "bizonytalansági tényezőket", ahogyan ez a váci járás főszolgabírójának irataiból is Kiderült. A főszolgabíró aug. 7-én iktatta Agorasztó alispán "hatalomátvételi" táviratát, de már ezt megelőzően intézkedett a "telefonértesítés" alapján. Járásának községeit a következőkről informálta : "Mindenféle vörös karhatalmi aiakulat, vörösőrség megszűnvén ezen alakulatoktól a fegyvereket és lőszert vegye át. Felhívandó ezen felul mindenki, hogy a birtokában lévő mindenféle fegyvert 24 óra alatt szolgáltassa be, csak azoknál hagyható vadászfegyver, akik mult évben vadászjeggyel és területtel bírtak. A beszolgáltatott fegyvereket és lőszert az illetékes csendőrparancsnokságnak adja át, egyben jelölje meg azon egyéneket, akik azon gyanú alatt állanak, hogy fegyvert rejtegetnek, illetve a

fegyver átadását megtagadják, hogy ezeknél esetleg a csendőrség a házkutatást megtarthassa. Amennyiben szükségesnek látszik csendőrőrsök segítségére azokkal egyetértve oly polgári egyéneket fegyverezzen fel, akik hazafias kötelesség érzetből díjtalanul rendfenntartásá- 39

vállalkoznak."

A főszolgabíró eredeti elképzelése értelmében ugyenezen szövegű táviratot kapta volna minden csendőrőrs, de a távirat szövegének leadása előtt a csendőrőrsöket áthúzta, s csak a helyi elöljáróságot hagyta meg, ami bizonytalanságára utalt. Néhány kérdésben vitathatatlan "egyértelműséggel" fogalmazott:-a Tanácsköztársaság híveitől a fegyvert el kellett venni,-a régi elöljáróságoknak minden községben át kellett venniök a hatalmat. (Ezt, sok esetben, "biztatás" nélkül is megtették.)

70