Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

A Pest megyei vezetésben történt változásról az "Iratok Pest megye történetéhez" c. kötetben megállapították :

"Joanovics Sándort, a Vármegyei Direktórium elnökét, 1919. augusztus 5-én tartóztatták le a vármegyeházán és ezzel megszűnt a tanács

33

rendszer Pest megyében." Ugyanerről Vigh Károly : " A megye

székhelyén, a vármegyeházán lengett legtovább a Tanácsköztársaság vörös zászlaja. A megyeházán julius második felétől már a Belügyi Népbiztosság karhatalmi alakulata tartott szolgálatot. Augusztus 1-től a proletárdiktatúra hu védelmezői kettőzött őrséget tartottak a megyeháza kapujánál, és csak 7-én délelőtt, a megyei tanács és direktőri-34

um tagjaival együtt hagyták el az épületet." A direktórium létszáma nem lehetett teljes, ha Joanovicsot már augusztus hó 5-én letartóztatták, s az nehezen képzelhető el, hogy letartóztatása után azonnal kiengedték.

A fővárosban lejátszódott zavargásoknak Pest megyei követői is akadtak : Pilisvörösváron és Tinyén. A pilisvörösvári eset jegyzőkönyvét közvetlenül az események után, 1919. augusztus hő 14-én, vették fel, amiben Baun Jakab rabbi, pilisvörösvári lakos, mondta el a történteket : "Aug. 8-án este fél 10 óra tájban lakásom ablakán egy nagy kődarab repült be. Erre ... megrémültem s családommal (nőm és leányom) a szomszédságban lakó Blau Zsigmondné nevű asszonyhoz menekültem. Onnan néztem végig, hogy lakásomat teljesen kifosztották. ... Ezenkivul mintegy 50 családot raboltak ki, akik mind elmenekültek Vörösvárról. Sokakat közülük súlyosan bántalmaztak, férfiakat és nőket s gyermekeket egyaránt. Az előadottakat megerősíti Ehrenfeld Zsigmond ottani kereskedő, aki előadja, hogy ellentállásról „35

szó sem lehetett ...

Csupán a pilisvörösváriakkal felvett jegyzőkönyv alapján tanácstalanul állnánk ennek a durva - minden részletében elitélendő - eset- 68