Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra
elhatározására, ha a Tanácsköztársaság kikiáltása után, szinte órákon belül, "illegalitásba" kellett vonulnia. A legszűkebb körük nagyon jól tudta, hogy aug. hó elejétől Héjjas Iván volt a parancsnok, de azok, akik a Tanácsköztársaság alatti ellenforradalmi szervezkedések idején álltak Héjjasékkal kapcsolatban Tibort ismerhették "parancsnoknak", s részükre "magától értetődőnek" tűnhetett - még két hónappal a Tanácsköztársaság után is - hogy változatlanul Tibor vezeti a "szervezetet”. Az apa és András szerepére nincs konkrét támpont, de kizártnak tekinthető, hogy ilyen erős családi ellenforradalmi "sodrásban" ebből ők kimaradhattak volna, amit Prónay "elismerő” szarai szintén alátámasztottak. Megállapítható, hogy Héjjas Iván fhgy. az ellenforradalmi szervezkedéseihez kiterjedt "családi háttérrel” is rendelkezett. Az eredmény nem maradt el. Smidt Nándor tiszthelyettes, szinte csak napokkal Héjjas Iván Kecskemétre érkezése után, a következőket jelenthette "Héjjas Iván fhgy. csoportjából” Siófokra - Szegeden keresztül : "Kecskemét és környéke jól szervezett, a fegyverek a gazdáknak kiadva s úgy vannak szervezve, hogy akár a vörös, akár a Románok ellen, fegyverek száma 8,000, gépfegyver 6, amiről pedig a Románoknak tudomása nincs van a kaszárnyában a 38. ezrednél 5.000 fegyver, 10 láda gránát és több katonai felszerelés befalazva. A környéket ugym. Kiskőrös, Kiskunhalas, Majsa, Kecskemét, Hetényegyháza és több kis falut a direktóriumi tagoktól kitisztítottuk, most megyüik 43 .1följebb." Nem nehéz elképzelni : mit jelenthetett a tisztogatás -Héjjas-módra". 1920. április, május, junius hónapjaiban az ország leghirhedtebb különítményei : Prónay, Héjjas, Ostenburg, Jankovich- mindegyik "állomásozott” vagy "tartózkodott" Pest megye területén. Közülük : 45