Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra

Ostenburg- és Jankovich-különitmények a teljes létszámukkal. Ezek közül : Prőnay és Héjjas azonos időszakban végezték különítményeik szervezését, mig Ostenburg, Jankovich később léptek erre az "útra". A legfontosabb ponton mindannyian megegyeztek - korábbiak és későbbiek - "mániákus hűséggel" követték Prőnay "alapszabályainak" lényegét.

A Prónay-tisztek feltétlen engedelmességet fogadtak Horthynak. A további különítmények tagjaira ugyanez vonatkozott. A kormány pedig parancsolhatott egykori "hadügyminiszterének" ha ehhez rendelkezett megfelelő erővel ! Horthy parancsait - mindegy, hogy későtb kik voltak a hadügyminiszterek, és mit parancsoltak volna - "vakon” teljesítették.

"... legnagyobb titoktartás..." "... vigyázzon mindenki a szájára". "A parancsnok megválogatja embereit." stb. mind ékesen bizonyították, hogy Prőnay és az a kör, amelyhez Szegeden tartozott - jóval a Tanácsköztársaságot követő események előtt - féktelen terrorra készültek fel "elvileg, szervezetileg". Ennek törvényszerű következményeként, ahol alkalmuk nyilt rá, azonnal eszeveszetten tombolt a terror - felvonultatták a rémités, az elrettentés legszörnyübb módozatait, egészen az emberi életek megsemmisítésére törekvő, durva erőszak alkalmazásáig. Legelvetemültebb, legközönségesebb bünözdc módjára cselekdtek, amikor tetteiknél még látszatát is mellőzték a jogszolgáltatásnak. Azokban az esetekben, ha az általuk "jogszolgáltatásnak" nevezett procedúrát alkalmazták - a valóságban nem jelentett

mást, mint a kommunisták, haladó szellemű emberek és más, ártat-44

lan egyének teljes kiszolgáltatottságát. Gyilkosságaikkal több célt akartak elérni:- a kommunisták, haladó szellemű emberek fizikai megsemmisítését,

46