Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

A munkásosztályt, a proletárságot a polgári, a vagyonos és papi osz­tály elleni gyűlöletre izgatta, ill. a tulajdonjog intézménye ellen iz-24 gatott, amely cselekményét háború idején követte el." Ennyi volt a vád, ill. volt még egy pontja, ami nem nyert bi­zonyítást. A felsorakozott tanuk ugyanezeket ismételgették. Manheim Lajos nem tagadott, "A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülmény szolgált, hogy a tanuk vallomása szerint Manheim Lajos vezetőszere­pet játszott a pilisvörösvári bányamunkások között, akire ezek feltét­lenül hallgattak s ennélfogva magatartása fokozottan veszélyes volt". 25 Enyhítő körülmény büntetlen előélete." A vádiratban felsoroltak mindegyike büntetlen előéletű volt. Manheim Lajos 4 évi börtönbüntetést kapott ! Érdekes kérdést vetett fel a vádnak azon pontja, ami nem nyert bizonyítást : "... lázadás vétségének vádja alól a vádlott azért volt felmenthető, mert a tanúvallomások csupán arra nyújta­nak bizonyítékot, hogy a pilisvörösvári bányamunkások vé­dekezés céljából fegyverkeztek, de hogy céljuk valamely társadalmi osztály megtámadása lett volna, az nem nyert bizonyítást. " Az "ötös tanácsok" egyszerű, nyilvános megszólalásokért éve­ket osztogatlak még "sorstársaiknak" is, igy a - letartóztatása előtt néhány hónappal - járásbirő dr. Saskeőy Józsefnek. A 46 esztendős, hatvani szüjetésü, r. kath. vallásu, vagyontalan, ócsai lakos járásbirő, aki 1919. aug. hó 9-től 1919. aug. hő 26-ig, majd 1919. okt. 14-től volt letartóztatásban, a következőket követte el : "A proletárdiktatur a kitörésének hírére az ócsai szociáldemokrata párt 1919. évi március hő 22. napján délután népgyülést hivott össze az ócsai állami elemi iskola előtti térre. A népgyülésen dr. Pártos Mihály, dr. Pártos Mi-277

Next

/
Thumbnails
Contents