Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
hályné, Perjéssy Károly, Rakőczy Ferenc, Madár Imre, Erdélyi Ervin, Farkas István és még több tanú vallomásának egybevetése alapján megállapittatván - Vidinczky Károly indítványára megválasztották a munkástanács tagjait. Elnökül Saskeőy Józsefet választották meg. . .. Ócsán, az állami elemi iskola előtti téren, körülbelül 150 ember előtt azt mondta : "egy porig megalázott ember áll előttetek, a vezető járásbiró kivette kezemből a Karay-féle aktákat ; addig mig a proletárokat idéztem, nem volt semmi baj, amikor az urakat kezdtem idézni terheltekként, mindjárt kivették a kezemből az ügyet. Menjetek el Rakóczy vezető biróhoz és mondjátok meg ; ugyanazzal a vonattal hozza vissza a Karsay-féle aktákat, amelyikkel elvitte. Követeljétek a hagyatéki ügykörnek elvételét, amellyel túl vagyok terhelve. Menjetek el Dr Pártoshoz és követeljétek tőle, hogy az úri kaszinót, azt a bünbarlangot zárja be, ahol az urak összedugva a fejüket, 26 csinálják ellenünk a politikát." A "Karay-féle” iratok nem egy hagyatéki ügy bonyodalmait takargathatták, hiszen éppen a a hagyatékokkal összefüggő feladataitól igyekezett szabadulni a járásbiró. Alaposan feltételezhető : az ominózus "papirköteg" a helyi urak valamely "panamácskájának", részükre terhelő, bizonyítékait tartalmazhatta, s igen kívánatosnak, ajánlatosnak láthatták azokat, egy minél "messzebbre" menő vonattal, elküldeni. Elhatározásuk színhelye a helyi úri kaszinó lehetett. Ezen úri kaszinó bezáratását kérni, egyenlő értékűnek számíthatott az urak ellen elkövetett többszörös merénylettel. Dr. Saskeőy "terhelő" nyilatkozatai az ócsai temetőben folytatódtak : "1919. évi március hő végén, vagy április hó elején pedig Ócsán id. Földessy temetésén, körülbelül 80 személy előtt ezt mondta: "te szegény proletár; egész életeden át festett Íróasztal mellett 278