Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
Molnár Endréék szintén a Vigyáző-kastélyt találták a legalkalmasabb "bázisnak" abonyi tartózkodásuk időtartamára. A "Bécsi Magyar Újság" közölte a "brit munkásküldöttség” teljes jelentésének a fordítását, amiben jelentős teret szenteltek a Szolnokon és Abonyban történtekre. Ebből kiderült, hogy a foglyokat este 9 órakor "kérték ki", április 28-án. A fogház igazgatója kizárólag azt tartotta különösnek, hogy este 9 órakor követelték a foglyok átadását, de azt már "magától értetődően" a "legtermészetesebb" dolognak tekintette, ha a különítmény egyik hadnagya "követel" - azt csak teljesíteni ajánlatos. "Mert a foglyok kikérése formálisan rendben volt, s foglyokat az igazgató kiadta : 19 közül csak három volt zsidó."77 A jelentés következetesen 19 "kiadott" személyt emlitett, akiknek a további sorsáról ők is csak" általánosságban" győződhettek meg. Információjuk a fogház igazgatójától származott : ”... közölték vele, hogy mind a 19 halott már, mert az őrség ellen fellázadtak. Ez a hivatalos verzió és mi nem ismerhetjük el a leghalványabb valószinüségét sem annak, hogy azok a foglyok a mondott módon fellázadhattak volna. Minthogy hivatalosan elismerik, hogy ezeket a foglyokat még ugyanazon éjjel kivégezték és el is temették, mi csak azt következtethetjük, hogy katonai személyek által törvénytelen mó-78 dón meggyilkoltattak.” Már 1920. májusában a gyilkosságok tényét még Horthyék sem tagadhatták, s a valóságos okok leleplezésére "kitalálták" a "gyengécskére” sikerült "lázadás-mesét", amit a helyi viszonyokat felületesen ismerő angol munkáspárti küldöttséggel sem tudtak elhitetni. Másik állításukat - amit az áldozatok eltemetéséről tettek - a küldöttség tudomásul vette. Alaposan megdöbbentek volna, ha bővebb felvilágositást kérnek arról : mit értettek Horthyék "temetés" alatt, hol találhatók az áldozatok sirjai stb. ? Molnár Endre fhgy. 231
