Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 38 -kötni." /97/

A földművesek számos vidékről, lelkes hangú verses üdvözlő leveleket intéztek a kongresszushoz, melyek népi hangvételükkel méltán számíthatnak az agrárszocialista költészet értékes alkotásai közé. Az orosházi pártszervezet üdvözlő leveléből«

"Köszöntsük fel, lelkesedve hát,

A földművelők első kongresszusát.

Mely fényt a jövő századokra vet,

Becsüld a munkás büszke, szent nevét!

Híbz ásója nélkül meddő marad a föld,

Akkor pedig a világ zordon képet ölt.

Menny glóriáját ő érdemli meg,

Mert másért éhen, rongyban ténfereg:

Kincsét mások közt osztja szét,

Magának tartva rosszabbik felét." /98/

De nem csupán a felnőttek, a sokat próbált földmunkások, hanem az "ifik" is jelentkeztek verses üdvözletükkel:

"...Üdvözlettel küldöm ezen levelemet, Szaktársaknak kívánok sok, jó egészséget Lelkesítsék fel a népet az eszméért,

Világot megváltó szocializmusért!

Elvtársi üdvözlettel

Szeder Ferenc 16 éves ifju.Sfláhtesről." /99/

Ha hozzávesszük mindehhez, hogy számos asszonyküldött is volt jelen, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar földmunkások nemre, fajra és korosztályokra való különbség nélkül felesküdtek a Várkonyi által kibontott zászlóra, melytől évszázados problémáik végső megoldását várták. Az adai nőszervezet nevében Bója Ágnes küldött verses üdvözletét /Lee/

A kongresszus napirendje:

1. / Jelentés á fm. mozgalomról

2. / A földművelők állása és a politikai jogok

3. / A földművelők álláspontja a reformokkal szem-