Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

ben

4. / A földművelők helyzete

5. / A földműves lap, pártsajtó, szociáldemokrata irodalom

6. / A földművelők foglalkozás szerinti szervezkedése

7. / A földműves kamarák és titkárság

8. /A földmunkával foglalkozók egyes ágairól«

a. / kubikosok helyzete

b. / kisgazdák helyzete

c. / igáemunká80k helyzete

9. / Az orosházi szakszervezet által hozott munkadij

határozat'

10. / A ceglédi szakszervezet által hozott határozat

megvitatása

11. / A szakszervek által előterjesztett határozatok

megvitatása

12. / Aratási program

13. / Egyéb indítványok.

A fenti napirendet három napon át tárgyalták, hfves viták közepette. Miután a kongresszus lefolyása eléggé közismert, mi csak a lényegesebb felszólalásokat, határozatetet említjük, eddig ismeretlen helyi források alapján.

Csuzdi Ferenc a Földmivelő szerkesztője ismertette a magyarországi munkásmozgalom történetét. Beszédében kifejtette azt a hibás nézetét, melyet a Várkonyi mozgalom mindvégig vallott, s mely miatt bukása is bekövetkezett« hogy hazánk földművelő ország, s itt csak az agrárszocialista mozgalom nyerhet teret. Meleg hangon emlékezett meg a börtönben sínylődő Szántő Kovács_Jánosról a vásárhelyi földmunkások vezéréről. Kardos, József Ceglédről, a helyi mozgalom kezdeteiről beszélt és 1894-ben jelölte meg indulását. Majd Csuzdi javaslatát az általános, titkos választójogról egyhangúan elfogadták.

A II. nap. Molnár Ferenc szentesi földmunkás volt« előadó, ő fejtette ki a Várkonyi mozgalom lényegét: a nagybirtokok felosztását.