Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 34 -hataloa. mely a tavasznak parancsolhatna. hogy a virágzást elhalássza!

A szocializmus nálunk jelenleg elsősorban gyomor ká-dése ... de be kell látniuk a munkásoknak is, hogy itt, Cegléden még egy munkás sem halt éhen. A napszám sem utolsó nálunk: aratáskor 2-3 forint, azonkivül 60 kr. és 1.2o Pt között váltakozik. Cegléden nincs nagybirtok, csak kicsi. A jövő feladata megvizsgálni a jogos követeléseket." /84/ /Kiemelés tőlem. HD./

Hogy az egyesülés milyen erőt és bátorságot adott a földmunkásoknak, bizonyítják azok a követelések, melyeket az aratásra munkásokat kereső gazdáknak tettek. Ezidőben bevált szokás volt ugyanis a gazdák és érdekképviseleteik részéről, melyhez a hatóság minden támogatását megkapták, hogy januárban szerződtették az aratókat olcsó 'bérekkel, - mivel azok már felélték előző nyári kis keresményüket.

"Az alispán rendeletére, hogy összeírják a munkaadókat és munkavállalókat - 2oo munkás jelentkezett.Kijelentették, hogy a február-márcluai hónapokra 1.2o Pt napszámot és az utazás költségeit kívánják. Helyben 80 kr. követeltek. Az aratásra pedig majd külön akarnak egyezkedni. Arra, hogy más vidékeken olcsóbban vállalnak munkát - "vállrángatás, nem bánjuk, de mi nem megyünk" - volt a válasz.

ügy látszik a szocialista izgatásnak /Kiemelés tőlem. HD./ meg is van az eredménye, de követeléseikkel az ellenkezőjét érik el, mert igy nem dolgoznak és felélik keresményüket. Majd saját kárukon okulni fognak és szerény díjazásért is elmennének, ha kellenének.

Mert eddig egyetlen gazda sem jelentkezett,hogy munkásokra volna szüksége.

Jő lenne, ha erre is gondolnának a nagyhangú szocialista agitátorok.” /85/

De a munkások sem engedtek ekkor, a fenyegetések ellenére sem. Sőt, most már nem csupán a városra, hanem környékére is kitérjeeztették agitációjukat. Persze, a kisebb fal-