Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 35 -vakban, igy Törteién is, a csendőrség volt az ur. Mikor gyűlésre kértek engedélyt egy szakasz osendőr kivonulása volt a válasz . /86/

A város eseményei a 97-es évben: a villanyvilágítás bevezetésének elhalasztása - pénzhiány miatt, s a lámpagyujtogatók fizetésemelési kérelmének elhalasztása. /87/ A város minden társadalmi rétegének jelentés problémája: - a szocialista eszmék térhódítása.

A földmunkások Óbecsei találkozója /várkonyisták/meghatározta az elsé földmunkás kongresszus színhelyét -Cegléd városát. /88/

A SZDP I, földműves kongresszusa.

Erre az SZDP gyorsan megszervezte az ellenkongreszszust néhány nappal Várkonyiék ceglédi találkozója elétt.A SZDP 1897 január 31- február 2 között tartotta földmunkás kongreszszusát, melyen Ceglédről Urbán Pál vett részt. Ekkor már felfigyeltek pártmunkájára a P» tagjai is, s a vidéki mozgalmak egyik hivatott vezetőjeként értékelték. A FV bizalmából a kongresszus első napi elnöke volt, s maga is több alkalommal felszólalt. Idézzünk Urbán Pál első fennmaradt beszédéből: '

"... Én a mozgalom keletkezését és terjedését a gazdasági viszonyok eredményének tartom.

Most csak a nagybirtok tud eredményesen gazdálkodni gépekkel. A kisbirtok nem birja a versenyt és felszívódik a proletárok közé. Egyre több munkás lesz munkanélkül. Száraz kenyéren tengődünk és gyermekeinket nem tudjuk iskolába járatni. így kezdődött évekkel ezelőtt a földműves mozgalom, ez okok miatt és terjed egyre jobban."

/Majd megemlékezett az orosházi békéscsabai, battonyai és hódmezővásárhelyi zendülésekről, s hogy a statárium ellenére is gyarapodik a mozgalom. Dicsőítette Szántó Kovács Jánost, de tudja, hogy küzdelem nélkül nincs győzelem.//89/

Jó példája a földmunkások között élő hangulatnak Urbán egy újabb felszólalása a "cselédtörvény" vitájánál:

"A munKáBtörvények fabatkát sem érnek és csakarra