Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
V. A mozgalom lehanyatlik. Világháború. 1907 - 1918
- lol -A választás eredménye előre tudott volt. BllenjelŐlt nélkül győzi Kossuth Ferenc. ifunlrájitemetée a városban. A hengermalomban tragikus körülmények között meghalt Hiller Terenc bécsi munkás. Az egész város társadalma megmozdult a temetésre, 3ooo ember volt Jelen, nemcsak a munkásság, hanem az úri osztály is. "A ceglédi pártvezetőség mindezért köszönetét fejezi ki. A rk. lelkész után Hylsztor György helyezte el a munkások koszorúját a budapesti munkások nevében is. Méltatta az elhunyt érdemeit és megrótta a városi tisztiorvost, aki fanyalogva böködte sétapálcájával a halottat és nem jól boncolta. Bkkor megpróbálták Nyisztort a beszédben zavarni, A# sikertelenül. A nép rendreutasitotta az okvetetlenkedő kántort, mondván, ha nem akar ilyeneket hallani, na majen szocialista temetésre.... A temetés a legnagyobb rendben folyt le, A ceglédi pártvezetóség megbízásából: Urbán Pál.* /297/ Cegléden ez évben 8 SZDP gyűlés volt. /298/ A párt agrárprogramja és a ceglédi földbérletek ttgye - 1911. Urbán Pál nagy cikket ir a Világszabadságba "Az én véleményem" cimmel, melyben kifejti, hogy a jelen viszonyok között nem tartja megalkuvásnak azt, hogy a helyi földmunkások egyrésze összeállt és bérletet fogott a Homokpusztán,ahol kollektiv gazdaságot létesített. /299/ Áprilisban vitatták meg a Csizmadia, Ágoston és mások által kidolgozott agrárprogramot, de nem bírtak még a szerzők sem megegyezésre jutni, s igy a nagy érdeklődéssel várt program nem került a kongresszus elé. /3oo/ A pártkongresszuson Csizmadia fejtegette a hazai földmunkásmozgalom főbb állomásait, s eközben kitért a ceglédi földmunkások bérletére, s támadta emiatt Urbánékati "Kautskyt., említi, aki szerint a kooperációk társadalmi értéke abban van, hogy a földmunkásnak módot ad, hogy saját osztályától megszökjön. Cegléden néhány évvel ezelőtt 3oo tag-
