Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

V. A mozgalom lehanyatlik. Világháború. 1907 - 1918

lo2 -I

ja volt a földmunkások szervezetének. De csakis addig voltak lelkes tagjai, amíg nem kaptak kincstári földet bérbe és ki nem mentek e földekre. A bérlet 2 év múlva lejár és most Urbán elvtársunk azzal agitál, hogy jő lesz visszatérni a földmunkás szervezetekhez, ha megszűnik a bérleti szerződés ."/3ol/ Május 1. megünneplése 1911-ben.

A város élete sem volt nagy események nélküli koleraveszedelem, földrengés rlasztgatta a lakósságot,de a legnagyobb esemény a munkások májusi ünnepe volt.

£ nap a cigányok szokásos hajnali zenéjével köszöntött a városra a a szocialista munkások tüntető körmenetével, majd az azt köyető mulatságokkal végződött. A helyllapok nem mulasztják el szokásos nyelvöltögetésüket és azt Írják: "hogy Így lett a német blaumontágból vörös május II No mert a ml szocialistáink vörös zászló alatt kiabáltak Szegény Orbán Pált sajnáltuk, aki tisztes kora dacára, néhány slheder lármás csapatját vezette végig az utcán, nem minden komolyság nélkül, hivatali állásánál fogva. Egy másik lap szerint az ünnepségen többezer ember vett részt, melynek nagy sikere vdt! /3o2/

Októberben a bőripari munkások sztrájkoltak. Traub F^enc vezetésével. A rendőrség letörte a bérmozgalmat .Az 1- deşen illetőségű munkásokat eltoloncoltatta. /3o3/

Az év utolsó napjaiban Csizmadia Sándor tartotta előadást a Munkásotthonban a szervezkedés fontosságáról. Az otthon megtelt munkásokkal, akik "nagy helyesléssel fogadták az előadó beszédét és megígérték, hogy beiratkoznak a szervezetbe." /3o4/

Az uralkodó osztályok készülnek a háborúra. 1912-iii

Tisza István kormánya a legbrutálisabb eszközökkel igyekezett kiirtani a szocializmus irmagját is, főként vidéken. így azután Cegléden sem volt erőteljes a pártszervezet munkája. A párt teljesen magára hagyta vidéki szervezeteit Jle azért a hanyatló mozgalmu években is életjelt ad magáról a