Nagy Dezső: Cegléd - Pest megyei tájak 2. (Budapest, 1959)

Cegléd történetéből

Tempo giusto

JXr rs-* - - 4—4

ÎS___,___—n . v

rFn Ü il____________

J______--------■—d J} 11 -------Kossuth Lajos azt üzente Hiányos a regimentje Ha hiányzik kettő-három Lesz helyette harminchárom! Éljen a haza!

(Az első szövegváltozat.)

V S Z A R A D S A « TI ARC B TT K A S A I X A \

Cegléd és Kossuth kapcsolata nem szűnt meg. Már a 60-as évek elején Kossuthot díszpolgárrá választják Cegléden. 1877 januárjában száz ceglédi polgár felkerekedik és meglátogatja az ősz kormányzót, tisztelegve előtte és felkérték arra, hogy vállalja el Cegléd országgyűlési képviseletét. Ekkor jelentette ki Kossuth : „Cegléd az én Ceglédem.” S mikor az agg száműzött 1894-ben elhunyt, fiát Kossuth Ferencet — Krúdy szerint a „magyar sasfiókot” rövidesen ceglédi képviselővé választották, mely tisztséget haláláig, 1914-ig töltötte be.

Néhány vonással meg kell rajzolni a társadalom fejlődésének kópét is. A váltsággal és perekkel megvédett szabadság az idők folyamán biztoätotta Cegléd népének a lehetőséget, hogy mezővárosi társadalmat alakítson ki. A város polgárai elég hamar birtokába jutottak földjeiknek, noha későbben, mint a másik két testvérváros (1830). Cegléd városa nem tartott meg magának nagyobb területet a azon nem folytatott önálló birtokpolitikát. Egész határát gazdák között osztotta föl s a házas zselléreknek juttatott csak jelentéktelen nyomásföldet. A későbbi szőlőtelepítések és magánparcellázások már nem tudták pótolni a hiányt, s a zsellérség itt elesett attól a felemelkedési lehetőségtől, amiben némely mezővárosban a városi gazdaságpolitika részesítette. Ekkor kezdődött a gazdák és a zsellérek kiegyenlíthetetlen kettéválása. A város későbbi

14