Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 49 -ls felkészültek a forradalom megvédésére. A Biahsál vezetőinek Ülés« kimondta, hogy a munkásságot 24 ára alatt fel kell fegyverezni .Egyben megteremtették a munkás zászlóalj ezervezetl formált. A munkás katonák az írpád térre Tonultak fel, Itt Heiner Albert párttitkár ismertette a helyzetet ,s elmondta, hogy ahorá a románok bevonultak, visszaállt a régi burzsoá rend.

"Felégettük a hidat, visszafelé nlnos ut. Arról van szó,hogy erőink láthatóvá legyenek. Semmiféle ellenforradalmi megnyilvánulást nem fogunk törni és az elad megmozdulásra vérükben fojtjuk meg azokat,akik megmozdulni merészelnek, /ügy van! ügy van! - felkiáltások/"/98/

A helyi mkászáaslőaU szervezete'

Óramű pontossággal indult meg a zászlóalj összeállításának munkája. A zászlóalj egyelőre 4 századból állt. Az első században az ácsok,kőművesek,famunkások, és közalkalmazottak vonultak he a Kaszinó helyiségébe. A második század a festők, olpészek, vas- és fémmunkások, éttermi alkalmazottak alkották!a Központi Szálloda udvarán. A harmadik század molnárokból és vasutasokból állt, a Vigadóban gyülekeztek .A negyedik századot földmunkásokból,nyomdászokból, fodrászokból, és élelmezési munkásokból a Munkásotthonban állították öszsze.

Mindezeken a helyeken nagy lelkesedéssel, százával jelentkeztek a szakmabeliek a munkásgárdába való felvétel vágott."Ünnepélyes komolysággal fogták fel teendőik nagy horderejét."

Délutánra már minden elkészült, a parancsnokokat is megválasztották és az írpád-térre vonultak ki a legnagyobb rendbon»A vezetők felszólítására a munkásgárda egyhangú lel-