Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 25 -hangot ad nah Binden nehézségnek, aég akkor le megteszik ezt, ha «agnVkal a dolgozókkal kell ezembeezállnlok a pro le tár ügy érdekében,vagy álkor a megtévesztett asszonyok ellenforradalmi lzü tüntetést rendeztek.

Tolt bátorságok és elvi tisztánlátásuk,hogy klküzd- Jék az élet teljes átalakítását - a MT-vel egyetértésben - helyi viszonylatban, linden bizonnyal meg is valósították volna terveiket ,ha az ismert okok következtében nem bukik el a Tanáoshataloa.

Már elad számunkban az uj közoktatásért harcolnak,s küzdenek az iskolán kívüli felnőtt népművelésért .Részletesen és pártosan beszámolnak és állást foglalnak a helyi eseményekkel kapcsolatban. A forradalmi törvénykezés híreit is közllk.Beszámolnak a gyermekek mesedélutánjairól,külön rovatot nyitnák az ifjú proletároknak^. ÄT ülése,a helyi könyvtárak szocializálása,a vörös harcosok szórakoztatása, a proletárok ingyenes orvosi kezelése, a proletárgyermekek ingyenes zeneoktatása mind-mind téma a lap számára. Buzdít,biztat,támad, ha kell,e elismer. Íme, ez a lap mindennapi munkáj&.Ezt folytatják szerkesztői amig lehet .Utolsó,54.számuk 1919 aug. elején jelent meg. A Tanácshatalom történetének, helyi viszonylatban, egyik kiváló forrásanyaga.

Szerkesztője április közepétől: Heményl Mátyás,akit Budapestről küldtek le a lap szerkesztésére.feladatának teljes mértékben eleget tett.

4./ Helyi szervek gazdaságpolitikája. &j/_l£ar.

A Kormányzó Tanács már a március 26-án kiadott ü számú rendeletével köztulajdonba vette mindazokat az Ipari és egyéb üzemeket, amelyek munkás lét száma a 2o-at meghaladta.