Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 26 -‘Ezzel lényegében megszüntette a kizsákmányolást és megteremtette a szocialista gazdaság alapjait az Ipar terén. Cegléd den természetesen nem Toltak még Jelentősebb középüzemek sem. Ennek ellenére a helyi munkásság kívánságára a 2o-nál keresebb munkással dolgosé üzemeket és egyéb válalkozásokat is szocializálták. Április Tágén már arrél értesülünk.hogy Cegléd az álföldön élen jár az államosításban. Ez időpontig a bankokat, malmokat, szállodákat és egyéb 2o munkásnál többet foglalkoztató üzemet már államonitották.s dolgosnak a temetkezési Tállalatok,sportegysemetek,kéményseprő Tállalatok államosításán Is. /46/á hibák ellenére a munkás üzemi szervezet kiállta a próbát. b./ Parasztpolltika. A loo holdnál nagyobb birtokok kisajátításával megszűnt a parasztság évszázados elnyomatása ás kizsákmányolása de azzal, hogy a Kormányzó Tanács a nagybirtokokat nem osztotta föl a parasztok között. hanem állami gazdaságszerü intézményeket hozott létre, súlyos hibát követett el. A helyi szervek vezetőségében számos földmunkás volt ennek ellenére a parasztság problémáival kapcsolatban helyileg nem tudtak megnyugtató megoldásokat .határozatokat hozni. A termelő parasztságban mintha egy ellentétes érdekű osztályt láttak volna. Ezt bizonyltja a kis számú előkerült adat ia,s hogy a MI egyik ülésén sem hozott érdemleges intézkedést velük kapcsolatban. A földnélküli földmunkások számára nem találtak megoldást, miután a földosztás a központi intézkedések következtében elmaradt,a helyi gazdatömegekben csak azt látták meg,ami elválasztja tőlük,s nem azt,ami összeköti.Msgnyerésük,meggyőzésük helyett adminisztratív intézkedésekkel próbálták termelési fölöslegeik beadására kényszeriteni ezt a réteget.amely pedig Cegléd társadalmának túlnyomó többségétjelentette.így azután a földnélküliek lényegében és nagytöbb-
