Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
ar I. hadtest parancsnoka a harctéri helyzetről beszélt, s - valótlanul - Jónak Ítélte saeg az általános helyzetet. /39/ • Heiner Albert a politikai helyzetről beszélt, majd a korrupciót támadta. A termelés akadozását is Bzóvá tette, legfontosabb feladatnak a termés betakarítását jelölte meg. Urbán Pál a rémhírek ellen szólt. Fodor elvtárs a közigazgatás terén követelt gyors orvoslást.Felszólalására 3 tagú bizottságot Jelöltek ki,melynek feladata a városháza hivatalainak átszervezése lett volna. A bizottság tagjai: Szabó Gyula,Fodor Antal és Kolofont József elvtársak,/Ez utóbbi kezébe kellett átadni a hatalmat a helyükön maradt direktórium - tagjainak a románok bevonulásakor/. A nagy port felvert Fenyves Imre ügyét is kivizsgálták és megállapították, hogy a lázadé asszonyok által az éde8anyjánál talált liszt és más élelmiszerek Jogosan voltak ott, miután édesanyja őstermelő és a közellátásra nem tartott igényt. Fenyvest tehát koholt vádak alapján rágalmazták teljes rehabilitációt kell kapnia. A Tanácshatalom utolsó napja, a színtársulat bucsu•lőadásával zárult. Vitéz Miklós: Akinek egy a sorsuk c. nagyhatású drámáját matatták be sikerrel. Ezzel a Tanácshatalom Cegléden végétért. b./ A Forradalmi Törvényszék Mint említettük a Forradalmi Törvényszék megalakulását már április elején bejelentették a KT ülésén. Elnöke: Szálkái István, tagok: Hörömpő János,Eszes Márkus,vádbiztos: Mátyás József,jegyzőkönywezetősAlmássy József lett válasz - tás utJán.E törvényszék tagjait rendíthetetlen keménység és a proletár ügy áldozatos szolgálata vezérelte. Kisebb ügyekben is, ha azok a közérdeket sértették,példamutatóan szigorú, de
