Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

2o -"becsületes, a Tanácsköztársaságért életüket éo vérüket áldozni tudó elrtáreakat, akik első pillanattól kezdve katonai szolgálatot teljesítenek és helyi születésűek.Helyett tűk vonultassák be azokat, akik itt szabotáltak,akik itt feleslegesek." /36/

Mintha a visszavonulóban levő és árulóktól meg nem kiméit vörös hadseregnek éppen a ceglédi szabotőrökre lett volna szüksége.

Ezekben a napokban igen Jellemzi a helyi lapnak a MT által sugalmazott Írása, melyben a dolgozók elé tárják, hogy mi vár rájuk az ellenforradalom gyózelme esetén:

"Vörös hóhéroknak nevezett bennünket a "nemzeti magyar kormány" - mely megalakult és esküt tett, hogy visszaadja a hazáját a magyarnak.

Elégedetlen proletártestvérein! Tudjátok-e mit jelent ez az eskü? azt jelenti, hogy ti, akik véres verejték - kel dolgozva fenntartottátok ezt az országot,nem vagytok magyarok... Az eskü tehát azt jelenti, hogy örüljenek a hercegek, grófok, papok, bankárok, kup6cck és minden rendü-rangu piócái a műnkásoknak,mert a Magyar Hemzeti Kormány visszaadja az ó országukat, a ml vérünkön szerzett milliókat»lehetővé teszi újra, hogy rabláncra fűzzék a dolgozó munkásságot és szabadon folyhasson a kizsákmányolás..." /3?/

Néhány nap múlva a történelem megadta a választ. A lap utolsó számában /38/a közelgő ellenforradalnár és román caapetokról Írnak a vezércikkben,de erősen bizakodnak atban, hogy végsősoron a proletáreszmék győznek, miközben a JfT zavartalanul ülésezett nem tudván arról, hogy ezen a napon a Tanácskormány drámai ülése után átadta a hatalmat Peidl-fále szakszervezeti kormánynak.

A SÍT ülését délután Szálkái elnök nyitotta meg,majd