Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
18 aaak zavarták az együttműködést s nos segítették elő a fennálló nehéz helyzet megoldását. A Térőapar anoenők tiltakozott a Tálak «Ilon éa kijelentette, hogy a katonaság köaé befurakodott salakemberek ellen erélyes intézkedéseket hozott. A bajok oka az élelemhlány. Szén az ülésen mutatkozott be Slkullk József,akit a ■egye Cegléd és kornyéke politikai biztosául nevezett ki .Göbölyös Pál,a Katonatanáos elnöke,lemondott. Ezt sajnálattal vették tudomásul, megállapodtak abban, hogy a kővetkező ülésen uj elnököt választanak./3l/ A Julius l.-i BT ülésen Heiner Albert beszámolt a budapesti Tanácskongresszusról és behatóan ismertette az uj alkotmányt, mely a világtörténelem - második szoeiallsta alkotmánya volt, b biztosította alnden dolgozó alkotmányos jogait. A Népakarat folytatólagosan közölte az Alkotmány cikkelyeit. Az ülésen Hörömpő István éles hangon Ítélte el az ellenforradalmi megmozdulásokat .Szerinte a legkeményebb eszközökkel kell elejét venni a fehérterrornak, he e kijelentések ellenére sem tudtak valóban keményen szembeszállni az ellenforradalmi megnyilvánulásokkal, amint ezt a sorozatos, asszenytüntetések bizonyították. Zsadon Miklós ismertette az uj IB működését és bejelentette, hogy a városi direktórium az IB kebeléből Így alakult megs Elnök Zsadon Miklós,tagok:Hörömpd István éa János Szálkái István,Zana Lajos elvtársak. A bejelentést tudomásul vették. Hörömpő István javaslatára táviratilag üdvözölték a főváros hős forradalmárait, "akik vérük hullásával leverték a pesti és Pest megyei ellenforradalmat." /32/ A városban esidőben olyan kevés veit a földeken termelőmunkát végző férfi, hogy a 1ST rendeletileg bevezette a városra és környékére kiterjedő hatállyal az általános munka-
