Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 17 -mL tották a Károlyi pártot, azt mondottam agy népgyülésen, hogy esőknek a nagy hazafiaknak a hazájuk a Werthala szekrényben ▼an. Bea hittea Tolna, hogy Ilyen baoar behlsoQyoaodik, A nagy hazaffyak Idecsalták az eddig ellenségnek hirdetett románokat és,mint legutóbb Szolnokon,lövették a saját szülóvárosukat , agyonlörették a hozzátartozóikat,hogy vlsszaszerezhessék az "ő hazájukat*,» Werthelm szekrényt és a milliókat; /*•/ A KT rezetölnek gyakorlatlanságát bizonyítJa,hogy a VT hossza idón át nem tartott üléseket,csak a napi problémákkal foglalkoztak.- Ennek következtében, az ügyek, irányítás nélkül szétfolytak, s a nehézségek is növekedtek. Üléseket azért nem tartottak, mert a frontra készültek, ahová a nehéz katonai helyzet hírére»lelkesedésükben mindannyian Jelentkeztek^. katonai helyzet Javulása következtében erre nem került sor. így Juniue 8.-án ismét tanácsülést tartottak - egy havi szünet után. - Ezen az ülésen sajnálattal állapították meg, hogy a ceglédi közellátási helyzet rosszabbodott. TObb tervet dolgoztak ki, mélyek sikeres megvalósítása esetén a dolgosók ellátása biztosítva lett volna. A tejellátás akadosott, a piacra nem került áru,csak a termelők házalnál folyt cserebere.Eltiltották ugyan a házaknál való árusítást és hivatalos beváltóhelyet állítottak fel a piactéren, de esek az intézkedések nem hoztak megnyugtató megoldást, melyben része ▼olt a termelők szabotázsának 1b. Szót emeltek a KT ülésen ee éjjeli rekvirélások ellen.Lévai városparancsnok azt felelte, azért Járnak éjjel, mert bejelentés érkezett,hogy sok helyen fegyvert rejtegetnek. Seiner párttitkár éles hangon kelt ki a katonai rekvlrálások ellen "mert ezek túlkapások s a lakosságot elkeserítik, veszélyeztetik a rendet, amelyet a *T és a proletárok összessége eddigi magatartásával fenntartott a városban." A város vezetői és a katonaság közti názsteltéréssk
