Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 16 -A lfT nagy igyekezettel fogott munkájához és ismétlődő ülésein az élet felvetette problémáknak njabb és újabb csoportját vette beható vizsgálat alá, s haladt előre a dolgozók érdekelnek megfelelő utón. A felállítandó utcabizalml hálózattal a dolgozók sűrűjébe nyúltak és találtak kapcsolatot a legszélesebb rétegekkel.

Reiner Albert,a párt titkára,minden tanácsülésen ismertette a helyi és országos helyzet alakulását, igy a tanácstagok minden eseményről értesültek és ezek tudatában hozhatták meg intézkedéseiket.Április végén egy központi orvosi rendelőintézet felállítására tettek Javaslatot, amelyet a MT elfogadott, hogy segítsen a nehéz egészségügyi helyzeten.Májusban értesülünk arról, hogy IJrbán Pált beválasztották a Fest megyei tanáos IB.-ba. Az elnökségbe és az országos tanácsba is kiküldötték. Később Vörös Pest-megye másodelnöke lett. Megalakult az ipari szaktanács is, s a helyi lap közli a szakmák vezetőinek névsorát,/28/ Május 12-én távirat érkezett a direktóriumhoz, amelyben további szívós ellenállásra buzdítanak a románok ellen:

"A VörÖB vármegye eddig is kitett magáért. Direktóriumi tagok, szovjet hivatalnokok teljesítsétek kötelességeiteket." /29/

A direktórium történelmi ülést tartott, válaszol a fentiekre, azzal a határozattal, hogy teljes egészében kimegy a frontra, bizonyságául,hogy megérti és szivén viseli a munkáshatalom védelmét. Reiner elvtárs kijelentette: "elmúlt a beszélgetések ideje,itt a tettek következnek." Majd másnap népgyttléeen Ismertették a kialakult helyzetet. Drbán Pál a forradalmi időkben való helytállásról, Reiner párttitkár pedig a nehézségekről és feladatokról beszélt az összegyűltöknek:

Emlékezzenek vissza,mikor itt Cegléden újra alaki-